Van egy kifejezés, amit számtalanszor hallottam az elmúlt évek alatt, és minden alkalommal egyre kevésbé szeretem. Nincs kétségem afelől, hogy már te is hallottad.
Leggyakrabban olyankor halljuk, ha valami tragédia történik. Akkor szokták mondani, többnyire elnyújtott, vallásosnak hangzó hangsúllyal, amikor úgy tűnik, a körülmények nem vágnak össze azzal, amit Isten ígért az Ő Igéjében.
A kifejezés pedig: „Nos, testvérem, nem szabad elfelejtened, hogy Isten szuverén.”
Bármilyen szelleminek is hangzik ez a kijelentés, igazából nagyon zavar engem. Nem mintha nem hinném, hogy Isten szuverén. Természetesen az.
Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban. (2Korinthus 2,14)
Hallok embereket arról beszélni, hogy most éppen a völgyben vannak, aztuán meg arról, hogy a hegyen, és aztán újra lekerülnek a völgybe.
Az igazat megvallva nem tudom, hogy miről beszélnek. Nekem 1933 óta van üdvösségem, és én még sohasem voltam máshol, csakis a hegycsúcson! Nem kell lemenned a völgybe.
Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít. (Filippi 4: 13)
Engedelmességben jársz azon az úton, amit Isten készített neked. Nagy lendülettel haladsz előre, Isten áldásai kísérik minden lépésedet. És akkor hirtelen, bumm! – falba ütközöl. Egy betegség, anyagi gond, szellemi kudarc vagy családi probléma, mindegy, milyen formában, de a fal megállít.
A kérdés csak az, mit teszel, amikor falba ütközöl? Kísértést érzel, hogy feladd, és visszafordulj? Ne tedd! Isten képessé tesz arra, hogy áttörj a falon, és tovább haladj.
Nem mondom, hogy könnyű. Igazság szerint nagyon nehéz. De túl kell jutnod a nehéz időkön, ha áttörést akarsz.
Amikor a bővölködésről prédikálok, mindig meglep, ha valaki odajön hozzám, és azt mondja: „Nincs szükségem nagy bővölködésre. Egyszerű ember vagyok, egyszerű élettel. Csupán arra kérem Istent, hogy töltse be a szükségeimet.”
Azt gondolják, hogy ez alázatosság, pedig nem az. Ez önzés! Nem ébrednek a tudatára, de tulajdonképpen azt mondják: „Csak az a fontos, hogy a saját szükségeim be legyenek töltve. Nem szándékozom segíteni más emberek szükségeinek a betöltésében.”
Kérhetnének Istentől egy millió dollárt is, amelyből megtartanának egy bizonyos részt, amely elég lenne a szükségeik betöltésére, a többit viszont szétosztanák. Ez viszont még csak eszükbe sem jut, mert ami a pénzt illeti, ők agymosást kaptak egy olyan világtól, amely azt mondja, hogy ha egyszer megkaptad, akkor azt meg is kell tartanod.
Isten rendkívül ellene van az aggodalmaskodásnak. Jézus prédikált ellene. Pál prédikált ellene. Az egész Biblia prédikál ellene, mert az aggodalmaskodást a sátán találta ki, hogy általa stresszt, feszültséget és halált idézzen elő.
Mégis sokan úgy gondoljuk, hogy szabadon aggodalmaskodhatunk, ha akarunk. De ez nem így van! Az aggodalmaskodás bűn.
Szeretet, öröm, békesség, békességes tűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség – ezek a Szellem gyümölcsei, ahogy a Biblia nevezi őket. Rendkívül hatékony erők. Magának Istennek a jellemvonásait hordozzák. Amikor a Szent Szellem a bensődben lakozást vesz, akkor Ő ezeket elhozza magával úgy, hogy karakterednek is részévé válnak.
John G. Lake világméretű evangelizációs és gyógyító szolgálatot alapított, amely különösen Dél-Afrikában volt gyümölcsöző. 1914-ben Spokane-ben (Washington állam) telepedett le, ahol a nyugati partvidék mentén sok helyi közösségből álló nagy gyülekezetet alapított. Washington államban, a spokane-beli „Gyógytermek”-ben százezernél is több dokumentált gyógyulás történt. Dél-Afrikában pedig Lake több mint száz gyülekezetet alapított. Isten ereje villámcsapásként gyógyított meg ezreket. Lake igen nagy becsben tartotta Isten Igéjét. Mindaz, amit ennek következtében véghezvitt, minden keresztény számára példázza, hogy milyen lehetőségek állnak bárki előtt, aki hisz az Szentírásban, és ennek megfelelően cselekszik.
izony mindannyiunkkal megtörtént már: Isten Igéjéből betáraztunk valamikor egy keveset a szellemi tölténytárunkba, s arattunk néhány győzelmet. Életünkben nagyszerű dolgok történtek az első években. S ekkor hirtelen elcsúsztunk valamin, és minden összeomlott. Ott álltunk a romhalmaz kellős közepén, és újra kellett kezdeni mindent.
Ha az ördögnek bármilyen lehetősége adódik arra, hogy Isten Igéjéről levedd a szemed, ki fogja használni, mert Ő a bajkeverő. És ha megteheti, a körülményeket felkorbácsolja körülötted, és úgy dobálózol benne, mint egy kis csónak a hurrikánban. Mindent meg fog tenni, amit csak tud, hogy a látható világra figyelj, azokra a helyzetekre, amik körbevesznek, ahelyett, hogy Isten ígéretére figyelnél – mert tudja, ha ezt nem teszi meg, akkor megragadod ezeket az ígéreteket, és kisöpröd őt az életedből.
Van valami, amit megtanultam, amióta hitben élek, ami segít befogadnom Isten ígéreteit a legnehezebb helyzetekben is: hogy mit kell ehhez tennem! S mi az? Nem más, mint hogy átlépem a hit-vonalat.
A hit-vonalra van szükséged, amikor azt szeretnéd, hogy Isten a „lehetetlent” cselekedje az életedben. Erre van szükséged, ha meg akarsz állni szilárdan, rendíthetetlenül a hitedben, de még ide-oda ingadozol a látható körülményeid és Isten ígéretei között – egyszer az egyiket hiszed, máskor a másikat.
Ha úgy érzed, hogy nyomás alatt vagy ezekben a napokban, tudd meg, nem vagy egyedül. Sátán egyre nagyobb nyomást helyez az emberekre itt és most, nagyobbat, mint bármikor ezelőtt. Nehézségben akar tartani minket lelkileg, pénzügyileg, érzelmileg és minden más módon, ahogy csak tud. A nyomás olyan nagy mindenütt, hogy a kormányok már nem tudják, mit tegyenek, az üzleti világ, a családok, sőt a gyülekezetek sem tudják, mit tegyenek.
