Ha nem az Úr volt velünk, aki a mi oldalunkon volt, most mondja Izrael, ha nem az Úr volt velünk, amikor az emberek felkeltek ellenünk, amikor a haragjuk feltámadt ellenünk, mikor a vizek elborítottak volna minket és elsöpörtek volna minket és az áradat átszaladt volna rajtunk amikor a büszke, fennhéjázó, lenéző vizek átfutottak volna rajtunk.
Zsolt 3,1 Dávid [jelentése: szeretett, szerető; összekötő, egyesítő; főember] zsoltára [abból az időből, amikor menekült]; fia, Absolon [héber jelentése: az atya jólét] elől való futásakor
Zsolt. 3,2 Uram! Mennyire megsokasodtak [számosak] ellenségeim [szorongatóim]! Sokan vannak a reám támadók! [Mennyien fordulnak (szorongatnak; gyötörnek, zaklatnak, kelnek föl) ellenem]
Zsolt 3,3 Hányan [sokan] mondják rólam [felőlem]: „Nincs menedéke [nincs számára segítség (szabadulás; oltalom, védelem)] Istenénél!
Áldott, boldog, szerencsés, bővölködő és irigylésre méltó az az ember, aki nem a gonoszok tanácsa szerint él és jár, követvén tanácsaikat, terveiket és céljaikat.
Sem nem áll passzívan, alávetetten azon az ösvényen, ahol a bűnösök járnak, sem nem ül le, hogy pihenjen és arra a helyre álljon, ahol a gúnyolódók összegyűlnek.
Hanem az ő kívánsága és öröme az Úr törvényében van, és szokása, hogy folyamatosan gondolkozik, kutatja, tanulja nappal és éjjel az Ő törvényét, előírásait, utasításait, tanításait.
Zsolt 2,1 Miért háborognak [dühösködnek; tombolnak; agyarkodnak; dühöngnek; zúgolódnak; morognak; miért fennhéjázók] a nemzetek [pogányok]? A népek miért kovácsolnak [gondolnak; terveznek] hiú [céltalan; sikertelen; üres; hiábavaló; semmit érő; haszontalan] terveket?
Zsolt 2,2 A föld királyai fölkelnek, [felkerekednek; összegyűlnek; fölállnak] nagyjai [a fejedelmek] összeesküsznek [együtt tanácskoznak; egybegyűlnek] az Úr ellen és Fölkentje [Krisztusa] ellen
Felemelem a szemeimet [tekintetemet] a hegy[ek]re, a Jeruzsálem körüli hegyekre, a szent Sion hegyére, és Mórija hegyére. Innen jön az én segítségem? 
Az én segítségem az Úrtól jön [érkezik], aki teremtette a mennyet és a földet. Ő nem fogja megengedni, hogy a lábad megcsússzon és meginogjon.
91,1 Aki a Felséges (Magasságos, Isten) titkos helyén [takarás, búvóhely, menedék, oltalom] lakik (folyamatosan tartózkodik), megmarad stabilnak, megállapodottnak és szilárd alapokon állónak a Mindenható (El Shaddai) árnyékában (mint védelem), Akinek az erejét (hatalmát) semmilyen gonosz, rosszakaró ellenfél nem tudja visszatartani.
91,2 Azt mondom az Úrnak: Ő az én menedékem (viharban, veszélyben), erődítményem (erősségem, segítségem) (csapda, háló, kelepce ellen), és Istenem. Őrá támaszkodom, rá számítok és benne teljes bizalommal bízom.
Áldott, boldog, szerencsés, bővölködő és irigylésre méltó az az ember, aki nem a gonoszok tanácsa szerint él és jár, követvén tanácsaikat, terveiket és céljaikat.
Sem nem áll passzívan, alávetetten azon az ösvényen, ahol a bűnösök járnak, sem nem ül le, hogy pihenjen és arra a helyre álljon, ahol a gúnyolódók összegyűlnek.
Hanem az ő kívánsága és öröme az Úr törvényében van, és szokása, hogy folyamatosan gondolkozik, kutatja, tanulja nappal és éjjel az Ő törvényét, előírásait, utasításait, tanításait.
Zsolt 1,1 Boldog ember [vagyis: a gondoktól és bajoktól mentes az élete, (jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja. Ez a boldogság, az Istennel való közösségből fakad, és Isten ajándéka], aki nem indul [jár; követi] a gonoszok [hitetlenek; istentelenek, vagyis az Isten nélküli emberek] tanácsa nyomán, [szerint] aki nem jár [meg nem áll] a bűnösök [a célt eltévesztők] útján és nem vegyül [téblábol, lézeng, lakik, tartózkodik, időzik] a csúfot űzők közé. [nem ül (telepedik le) a csúfolódók (a veszedelmes, kártékony, ártalmas emberek) székébe]*
Zsolt 1,1 Boldog ember [vagyis:gondoktól és bajoktól mentes az élete (amely jelenti: a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja. Ez a boldogság, az Istennel való közösségből fakad, és Isten ajándéka], aki nem indul [jár; követi] a gonoszok [hitetlenek; istentelenek, vagyis az Isten nélküli emberek] tanácsa nyomán, [szerint] aki nem jár [meg nem áll] a bűnösök [a célt eltévesztők] útján és nem vegyül [téblábol, lézeng, lakik, tartózkodik, időzik] a csúfot űzők közé. [nem ül (telepedik le) a csúfolódók (a veszedelmes, kártékony, ártalmas emberek) székébe]
