Hegyek és völgyek
Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban. (2Korinthus 2,14) Hallok embereket arról beszélni, hogy most éppen a völgyben vannak, aztuán meg arról, hogy a hegyen, és aztán újra lekerülnek a völgybe. Az igazat megvallva nem tudom, hogy miről beszélnek. Nekem 1933 óta van üdvösségem, és én még sohasem voltam máshol, csakis a hegycsúcson! Nem kell lemenned a völgybe. Az emberek beszélnek a „völgy-tapasztalataikról”. Nekem még sohasem volt ilyen "lent vagyok a völgyben" tapasztalatom. Persze voltak megpróbáltatások és próbatételek — én azonban a hegy tetején maradtam, egész végig kitartottam, felül-kerekedtem ezeken. Dicsőség Istennek! Az igazság az, hogy akik azt mondják, a völgyben vannak, az életet természetes szempontból nézik, fizikai szemszögből. A fizikaiból próbálnak meg szellemi megoldást nyerni — ez pedig egyszerűen lehetetlen. Évekkel ezelőtt, amikor a pünkösdiek közé kerültem – azelőtt ugyanis baptista voltam -, gyakran hallottam őket a „völgyön való átmenetel”-ről beszélni. Mivel én nem tudtam, hogy miről is van szó, rám néztek és azt mondták: „Na, majd eljön a te időd is!” Hála Istennek, sohasem jött el! Nem! Hagyd el a negatív dolgokat és haladj tovább az élet pozitív oldalán — és nem lesznek völgyek az életedben. Mindig a hegycsúcson leszel!.
