Kísértés az Igével
Ekkor elvitte őt az ördög a szent városba, és a templom tetejére állította, és ezt mondta neki: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsol felőled, és kézben hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.“ Jézus ezt mondta neki: „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet.“ (Máté 4:5-7 BHUNNT)
A pusztában az Urat több kísértés érte. Ebben az esetben azonban az ördög Isten Igéjével kísértette meg, Logoszt mondott a LOGOSZNAK. Gondoljunk csak bele: Igével kisértette meg magát az Igét!
Ez figyelmeztetés a számunkra, és még nagyobb óvatosságra, nem felületes, hanem átgondolt döntésre kell hogy serkentsen: Nem elég ismerni az Igét, isteni bölcsességre is szükség van, hogyan használjuk azt. A helyzettől függ, mikor mit kell alkalmazunk. Még az is előfordulhat, hogy valaki igét mond neked tanácsként egy problémás helyzetben, de nem a Szent Szellem által. Hogy tudod felismerni, hogy Isten mondja neked, vagy a kísértő?
Ahogy látjuk, adott esetben az Ige ismerete nem elég. Rémára van szükség, személyes kijelentésre, az Úrral való élő kapcsolatra, a Szent Szellem vezetésére, hogy a kísértőt felismerhessük, amikor Isten Igéjével jön, (mert jöhet!) hogy csapdába csaljon. Csak úgy védheted ki a támadást, ha azt tudod mondani neki: "viszont meg van írva…"
k-ó
