ézus és Bemerítő János
Mát. 11,1 És lőn [az történt], mikor elvégezé [bevégezte] Jézus a tizenkét tanítványának [apostolnak] adott utasítást [útbaigazítását, rendelkezéseit; oktatását], elméne [továbbment] onnan, hogy tanítson és prédikáljon [igét hirdessen] azoknak [környező] városaiban [is].
Mát. 11,2 János pedig, mikor meghallotta a fogságban [a börtönben; a tömlöcben]171 a Krisztus cselekedeteit [tetteit], elküldvén kettőt az ő tanítványai közül [ezt üzente neki, és]
Mát. 11,3 Monda néki: Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?
Mát. 11,4 És felelvén Jézus, monda nékik: Menjetek el és jelentsétek [mondjátok el; adjátok hírül (adjátok tudtára)] Jánosnak, amiket hallotok és láttok:
Mát. 11,5 A vakok [újra] látnak, és a sánták [bénák] járnak; a poklosok [leprások] megtisztulnak és a siketek (némák) hallanak; a halottak föltámadnak [életrekelnek], és a (koldus)szegényeknek Evangélium [örömhír; örömüzenet] hirdettetik;
„…ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.”(1 Móz. 21.17)
Hágár – aki Ábrahám feleségének, Sárának volt a szolgálója, és aki Ábrahámnak fiút szült – a Beérseba pusztájában bujdosik gyermekével együtt, mert Sára kívánságára Ábrahám elküldte őket. Nincs vizük, nincs élelmük, s Hágár, hogy ne lássa gyermeke haldoklását, leteszi őt egy fa alá, és odébb leülve sír; De az Úr angyala a fenti mondatot mondja Hágárnak, bátorítva és reményt adva neki.
Mózes halála után az Úr Józsuét bízza meg azzal, hogy Izráel fiait bevigye az ígéret földjére. És hogy a feladatát sikeresen végre tudja hajtani – azt mondja az Úr – ahhoz az szükséges, hogy: Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek (a könyvek Könyvének, vagyis a BIBLIÁNAK) az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, őrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz.
Mát. 6. A hegyi beszéd folytatása: Mát. 6,1 Vigyázzatok [ügyeljetek; óvakodjatok], hogy alamizsnátokat ne osztogassátok [hogy irgalmas cselekedeteitek ne képmutató, álszent módon] az emberek előtt [ne azért tegyétek], hogy lássanak…
Keresztény bibliai lexikon (részlet):
Olyan magatartás, amellyel az ember meghajol valakinek a hatalma, erkölcsi nagysága előtt, átérezve önmaga kisebbségét. Megkülönböztetendő az »alázatoskodástól«, amelyik nem őszinte magatartás, hanem pillanatnyi érdekből eredő, alázatot mutató képmutatás. Megkülönböztetendő a »szelídség«-től is, amelyik az igazi alázat egyik következménye lehet, de azért említjük itt, mert a g. B ugyanazt a h. szót egyszer »szelídség«-gel, egyszer meg »alázat«-tal fordítja.
Mit is jelent ez a szó, hogy kegyelem? A görög szó / Kharisz/ azt jelenti szó szerinti fordításban, hogy: öröm. Isten jóindulatú gondoskodása az ember iránt, amely Jézus Krisztus megváltásában lett nyilvánvalóvá. Szabad fordításban: a kegyelem Isten szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulása az emberért, az emberen és az emberben, amelyet jókedvében, örömmel cselekszik.
Ezek az igék, azon túl, hogy a testvér-szeretetre buzdítanak, Isten szeretetét hangsúlyozzák. Ugyanakkor arra is választ adnak, hogy benne meggyökerezve, vele beteljesedve, hogyan lehet békességben élni, s megszabadulni egyszer s mindenkorra a félelemtől.
51. agnoéma: egy tett következményeként beállt állapotra, v. hatásra utal: TUDATLANSÁG eredménye, TÉVEDÉS, hiba. MB:egy dolog, amit figyelmen kívül hagytak, azaz hiba, hiányosság.
Zsid 9:7 A másodikba azonban egy-egy évben egyszer csak maga a főpap, vérrel, melyet magáért és a nép bűneiért áldoz.
Ezt akkor mondja az Úr Ábrahámnak, amikor Lóttól elvált. Ez az elválás úgy történt, hogy Lót „felemelte szemeit” és látta, hogy Sodoma környéke gazdag és jó föld, és az „ő szemeinek látása szerint” döntve elindult a „bűn városa” felé. El is jutott oda. És mert Ábrahám „nem a szemeinek látása szerint ítélt” (Ésa.11,3), cserébe ezt a csodálatos ígéretet kapta az Úrtól: „…mert mind az egész földet, amelyet látsz néked adom, és a te magodnak örökre. De ez az ígéret nemcsak az övé, hanem a tiéd is, ha a Krisztusé vagy, hiszen meg van írva, „ha Krisztusé vagy, akkor az Ábrahám magva vagy, és ígéret szerint örökös. (Gal. 3.29)
Tapasztalatom szerint ehhez a bibliai fogalomhoz: tökéletes – általában vallásos képzet társul. Néhányan úgy reagálnak: „én sosem leszek az!” „Ez nekem túságosan távoli… talán, egyszer, az út végén…” „Egész életünkben törekszünk rá, de persze soha nem érhetjük el.” És ehhez hasonlók. Lehet, hogy elsőre alázatosnak is tűnhetnek ezek a vélekedések. Azonban az igazi alázat az igének való alárendeltség, engedelmesség. Az igében pedig az áll több helyen is (felszólító módban): LEGYETEK TÖKÉLETESEK!
Máté evangélium 11,12 „A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig erőszakoskodnak a mennyek országáért, és az erőszakoskodók ragadják el azt.”
Ezt az igét elég nehéz megértenünk. Nemcsak egyszerű keresztényeket döbbentenek meg ezek a szavak. Úgy tűnik, nincs kielégítő magyarázat még a teológusok között sem, hiszen Isten királyságával sok erőszakos cselekedet is kapcsolatba hozható. Mégis, valahogy nem illik össze Jézus más tanításaival. Sokan, sokféleképpen próbálták – szolgálók és tanítók – megmagyarázni ezt az igét.
