A következő Igerész szólt nekem a napokban:
Békés-Dallos fordítás (Görög eredetivel, piros színnel kiemelve maga a bibliai ige):
2. Teljes (nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek) tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (ha különféle megpróbáltatás ér) (a gonoszság megtapasztalása által, provokáció által)
Nem kell félned a kutyáktól, mert azt mondja az Úr:
2Mózes könyve 11,7: De Izrael fiai(ra) között (közül, ellen) egyetlen kutya (eb) sem mordul rá (ugatja meg) (ölti ki, feni nyelvét) sem emberre, sem állatra. Ebbõl (hogy) megtudjátok: az Úr (az Örökkévaló) (milyen) különbséget tesz Egyiptom és Izrael között.
Zsoltár 34,6: „Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.”
Ez a szegény kiáltott, (a szó szoros értelmében: „károg” mint a hollók, vagy rikolt, vagyis hangosan kiált, hív, sikít, felkiált, esedezik, ordít.)
Ki gondolná, hogy nekünk, Isten gyermekeinek (akik hisszük, hogy Jézus a Krisztus, és újjászülettünk víztől és Szent Szellemtől), nemcsak mennyei Édesapánk van, hanem édesanyánk is, „aki” a magasságos Jeruzsálem, vagyis a (látható és láthatatlan szférában tartózkodó) Egyház, a Jézus Krisztus által (a világból) kihívottak közössége:
Zsolt 2,1 Miért háborognak [dühösködnek; tombolnak; agyarkodnak; dühöngnek; zúgolódnak; morognak; miért fennhéjázók] a nemzetek [pogányok]? A népek miért kovácsolnak [gondolnak; terveznek] hiú [céltalan; sikertelen; üres; hiábavaló; semmit érő; haszontalan] terveket?
Zsolt 2,2 A föld királyai fölkelnek, [felkerekednek; összegyűlnek; fölállnak] nagyjai [a fejedelmek] összeesküsznek [együtt tanácskoznak; egybegyűlnek] az Úr ellen és Fölkentje [Krisztusa] ellen
1Pét 1:1 Péter, Jézus Krisztusnak apostola, a Pontusban (tenger, hullám), Galátziában, Kappadóciában (nádas vidék), Ázsiában (mocsár) és Bithiniában (korai sietség) elszéledt (szétszóródott) jövevényeknek (idegen, aki rövid ideig, átmenetileg idegen helyen tartózkodik, tehát olyanok, akiknek nem otthona a világ),
1Pét 1:2 Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése (előre látás, ismeret, tudás) szerint, a Szellem megszentelésében (akiket Isten az Atya gondviselése a Szellem megszentelése által kiválasztott), engedelmességre (figyelmes hallgatás, vagyis szolgálatkészség vagy alárendelés) és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem (Isten örömteli jótéteménye) és békesség (vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás,) adassék néktek bőségesen.
Felemelem a szemeimet [tekintetemet] a hegy[ek]re, a Jeruzsálem körüli hegyekre, a szent Sion hegyére, és Mórija hegyére. Innen jön az én segítségem? 
Az én segítségem az Úrtól jön [érkezik], aki teremtette a mennyet és a földet. Ő nem fogja megengedni, hogy a lábad megcsússzon és meginogjon.
Tim. 1,1 Pál, Jézus Krisztusnak apostola (aposztolosz: valahova hivatalosan, konkrét megbízással elküldött, kiküldött személy, aki az Úr Jézus hatalmával szól és cselekszik; teljhatalmú megbízott. hírvivője, küldötte), Isten akaratából, a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint,
2 Tim. 1,2 Timótheusnak (jelentése: valaki, aki Istent tiszteli; istenfélő), az én szeretett fiamnak: kegyelem (kharisz: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása az ember iránt;az emberért, az emberen, és az emberben), irgalmasság [könyörület, gyengéd, szerető, irgalom], békesség [’tökéletes, sértetlen’ = az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] az Atya Istentől (Istentől, a mi Atyánktól) és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.
91,1 Aki a Felséges (Magasságos, Isten) titkos helyén [takarás, búvóhely, menedék, oltalom] lakik (folyamatosan tartózkodik), megmarad stabilnak, megállapodottnak és szilárd alapokon állónak a Mindenható (El Shaddai) árnyékában (mint védelem), Akinek az erejét (hatalmát) semmilyen gonosz, rosszakaró ellenfél nem tudja visszatartani.
91,2 Azt mondom az Úrnak: Ő az én menedékem (viharban, veszélyben), erődítményem (erősségem, segítségem) (csapda, háló, kelepce ellen), és Istenem. Őrá támaszkodom, rá számítok és benne teljes bizalommal bízom.
1Kor. 1,1 Pál, (kis vagy kicsi) [hivatala szerint] Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola [apostolos: Meghatalmazott, teljhatalmú megbízott, aki Jézus Krisztus hatalmával szól,és cselekszik] és Sosthenes* [az erő megtartója] a testvér,
*Őt Pál apostol merítette be, és ő új nevet nyert Krisztusban: „Krispus (göndör, hullámos) pedig, a zsinagógának feje hűn az Úrban egész háznépével egybe; a Korinthusbeliek közül is sokan hallván, hisznek vala, és bemerítkeznek vala” (Csel. 18,8) Erről az apostol is bizonyságot tesz: „Hálákat adok az Istennek, hogy senkit sem merítettem be közületek, kivéve Krispust és Gájust (földi)” (1 Kor. 1,14)
Áldott, boldog, szerencsés, bővölködő és irigylésre méltó az az ember, aki nem a gonoszok tanácsa szerint él és jár, követvén tanácsaikat, terveiket és céljaikat.
Sem nem áll passzívan, alávetetten azon az ösvényen, ahol a bűnösök járnak, sem nem ül le, hogy pihenjen és arra a helyre álljon, ahol a gúnyolódók összegyűlnek.
Hanem az ő kívánsága és öröme az Úr törvényében van, és szokása, hogy folyamatosan gondolkozik, kutatja, tanulja nappal és éjjel az Ő törvényét, előírásait, utasításait, tanításait.
