Teljes örömnek tartsátok
A következő Igerész szólt nekem a napokban:
Békés-Dallos fordítás (Görög eredetivel, piros színnel kiemelve maga a bibliai ige):
Jakab levél 1,2. Teljes (nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek) tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (ha különféle megpróbáltatás ér) (a gonoszság megtapasztalása által, provokáció által)
3. hiszen tudjátok, hogy hiteteknek próbatétele állhatatosságot (kitartó, állhatatos, türelmes várakozást, örömteli, reményteljes tűrést, kitartást) munkál (hitetek erőpróbája állhatatosságot eredményez).
4. Az állhatatosságnak pedig bevégzett (teljes, nagykorú, tökéletes) munkája kell, hogy legyen (az állhatatosság pedig tökéletessé teszi a cselekedetet), hogy ti is bevégzettek és mindenestől épek (hibátlanok) lehessetek, és semmiben fogyatékosak ne legyetek. (Így lesztek minden fogyatkozás nélkül tökéletesek és feddhetetlenek).
5. Ha valakinek bölcsessége hiányos (bölcsességre szorul), kérje Istentől, aki mindenkinek egyszerűen (bőven,bőkezűen, nagyvonalúan), szemrehányás nélkül (szemrehányó szavak, ócsárlás, pirongatás nélkül) ad, s majd kapni fog ő is (meg is kapja).
6. De kérje hittel (bizalommal, bizonyossággal, meggyőződéssel), semmit sem kételkedve (csöppet se kételkedjék) ( vitatkozik, vetekedik, tétovázik, meginog , habozik,visszavonul valahonnan, szembehelyezkedik). Mert aki kételkedik, az a tengernek szélfújta, ide-oda hánykódó hullámához hasonlít.
7. Az ilyen (tétova) ember aztán ne vélje (feltételezze, gondolja), hogy valamit is kaphat az Úrtól,
8. az ilyen kétlelkű (minden tettében határozatlan, két-szellemű, azaz tétovázó -véleményben vagy szándékban -, kettős elméjű), minden útján állhatatlan (nem állandó, labilis) ember.
Számomra az Ige mondanivalója egyszerűnek tűnik:
Minden próbatételben, a gonosz minden provokációja, kísértése, megpróbáltatása közepette is maradjunk meg békés, nyugodt örömben, tudván, hogy ez a megpróbáltatás – bár nem Istentől jön -, mégis minket épít azáltal, hogy gyakorolhatjuk közben a(z Igébe, Istenbe vetett) hitünket. Örömteli, reményteljes tűréssel várva, hogy amit Isten megígért – valóra váljon. S ez a hit segít hozzá, hogy felnövekedjünk, s elérkezzünk a nagykorúságig, a Krisztusban felnőtt korig.
Ehhez pedig bölcsesség, mégpedig felülről való, isteni bölcsesség szükséges. Ha nincs bölcsességünk, akkor kérjük Istentől hittel, azzal a meggyőződéssel, bizalommal, hogy amit Ő megígért, azt meg is adja. Nem inogva, nem kételkedve, egyszer ezt, máskor meg amazt gondolva, mondva, hanem végig kitartva az Ige mellett. Tehát ne kételkedjünk az Úrban, az Igéjében, ne vitatkozzunk vele, és ne inogjunk meg a próbatétel közben, illetve miközben várjuk a bölcsességet Tőle – mert Ő megadja! És nem kell szégyenkeznünk közben, hogy látod Uram, már megint elrontottam, nem tudtam megállni, stb., Ő pirongatás és szemrehányás nélkül adja. Legyünk hűségesek, bízzunk az Igében, mert nem ember az Isten, hogy hazudjék, és nem emberfia, hogy megváltozzék. Amit megígért, azt meg is teszi!
Még egyszerűbben, hétköznapi módon fogalmazva: amikor próbatételbe kerülünk (amely, hangsúlyozom, nem Istentől jön, hiszen Tőle, a világosság Atyjától csak jó ajándékot és tökéletes adományt kapunk, hanem a világ, az ördög felől érkezik),
az Úr még ezt is felhasználja a javunkra (az Istent szeretőknek minden a javára van), úgy, hogy közben aktívan keresem az Urat, bújom az Igét, és keresem a választ, az útmutatást, a RÉMÁT. Megkapom, (mert Isten mindig válaszol) bulldogként ráharapok, és nem engedem el többé, csüggök rajta elválaszthatatlanul – mindaddig, amíg el nem érkezik a várva várt áttörés, szabadulás. S ha jön az ördög, hogy na, most elkaptalak, ebből nem szabadulhatsz – most véged van! Akkor a kapott és megragadott Igét szembehelyezem vele: MEG VAN ÍRVA! És előbb-utóbb a tények, a próbatétel körülményei meg KELL hogy hajoljanak a Valóság, az Ige előtt.
Ennek tudatában már előre, a próbatétel közben is örvendezhetek, mert tudom, Isten hűséges és megadja a szabadulást, bármilyen okból (akár a saját butaságom miatt) is kerültem ebbe a nehéz helyzetbe, csapdába. Reményteljes tűréssel várjuk azt, miközben állhatatosan ragaszkodnunk kell ahhoz, amit Isten mondott, ígért, és ki kell tartanunk a végsőkig.
És mit ígért? (Többek között) Ezt:
1Kor 10:13 (Károli ford.) Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű (megbízható, hűséges, biztos, igaz) az Isten, aki nem hágy (enged) titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek (meg tudjátok tenni, képesek vagytok, van hatalmatok arra, hogy eltűrjétek, elviseljétek, kitartsatok, kibírjátok); sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést (kijárat, menekülési útvonal) is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.
Vagyis bármilyen nehéz próbatételbe kerülünk is, nem szabad megijedni, inkább örvendezni lehet, mert az Úr nem enged afölött kísérteni, megpróbáltatni, mint amennyire képesek vagyunk kibírni, kitartani a helyzetben, sőt, megadja a menekülési útvonalat is, megmutatja a kijáratot, hogy győztesen tudjunk kikerülni belőle!
