Hála
Örökké hálás leszek Atyám
hogy megszabadítottál,
pusztulás gödréből kivontál,
s átvittél Országodba.
Örökké hálás leszek Istenem
mert olyan nagy szereteted,
hogy Jézust, Egyszülöttedet
értem kínos halálba adtad.
Lenyúlt a magasból
Göröngyös ösvényen botorkálok
egy kiszáradt vízmosásban
torkom lüktet
lábam sebesre tört
útitársaim vadállatok
és magasban köröző keselyűk
ELTÉVEDTEM
Merre vagy
kereslek hívlak
neved kiáltom tudom
a sötét veremből
magam nem szabadulhatok
veszélyben életem
a Seol kötelei rettentenek
a halál tőrei fogtak meg engem
egyedül Te vagy segítségem
ISTENEM!
A mélyből kiáltok
A mélyből kiáltok
most Hozzád Uram
hol az árnyékok
nagyra nőnek
tajtékos vad vizek
zúgnak áradnak
elborítani készülnek
lelkem
segítségül hívlak
jöjj szabadítással
erős kinyújtott karral
állíts tágas térre engem
vonj ki a sötét vizekből
mennyei levegőd
áraszd rám
meríts el az élet vizébe
Várakozás
Égbolton sziporkázó
csöppnyi pont
a szelek szárnyán
suhanó gépmadár,
mely kitartóan szeli át
a földgolyót
s gyomrában téged hoz.
Ám maga a mindenség Ura
tartja alatta
örökkévaló karjait,
útjára vigyáznak
hatalmas erejű angyalai,
nagy kincset őriznek:
Isten gyermekét – téged.
Így szeret Isten.
IMMANUEL
Támadhat tűzvész vagy szökőár,
tombolhat hóvihar vagy hurrikán,
térdre borulva,
népe segítségül hívja Istenét,
a mindenség Urát,
az élet Fejedelmét,
Aki a természet
és teremtett lények
fölött egyaránt
uralkodik.
Ő nem változott,
Virradat
A város ébredezik halkan beköszön
Uram szólj ma hozzánk
eleveníts meg
A bútorok kiszöknek az éjszaka öleléséből.
Uram ma is légy
Úr az életünkben
Kőszikla vagy homokvár?
Napra nap, éjre éj jő, völgybe le, hegyre föl, szédítő menetelés az életed, csak rovod a köröket. Észrevétlen háló fon be, lelked tőrben vergődik, megvakítva, megkötözve, erőd vesztve hajtod, egyre…
A szerelem éneke
Ki vagy Te?
Kiről kamaszkorom álmaiban
ábrándoztam,
az elsöprő érzésnek
alakot formáltam
képzeletemben,
miközben oly közel voltál
mégis elérhetetlen,
árnykép után bolyongtam,
lázasan kutattam
sok hosszú éven át.
A lélek sötét éjszakája
Messze tűnt Istenem
elárult szerelmem
megtaposva
földre dobva
halálos sebtől vérzik
mezítelen-védtelen szívem.
Bár volna erőm
Sámsonként kiáltani
Uram
csak még ez egyszer segíts!
Hírek
Híreket hallani:
mindenütt éhínség, földrengések, háborúk,
a gonoszság rákfekélyként terjed a világon,
nyomában félelem jár, rettegés és pánik.
Ám Jézus mondta:
amikor ez történik,
nehogy megrémülj,
emeld föl a fejed,
rám nézz egyedül –
elközelgett teljes megváltásod!
Testté lett szeretet
Bőrbe kötve vágyakozva
Megragadni Mennyei kezed
Olykor üres levegőt kaszálsz
A világ vakon zajong ostobán
De Te örökké itt vagy már
Szemedből Szeretete őriz
Kezed közel simogató
Együtt szárnyalunk hozzá
Tékozló fiú
Istenem,
kicsoda az ember
hogy megemlékezel róla,
kicsoda az embernek fia
hogy gondját viseled
s még élteted?