Lenyúlt a magasból
Göröngyös ösvényen botorkálok
egy kiszáradt vízmosásban
torkom lüktet
lábam sebesre tört
útitársaim vadállatok
és magasban köröző keselyűk
ELTÉVEDTEM
Merre vagy
kereslek hívlak
neved kiáltom tudom
a sötét veremből
magam nem szabadulhatok
veszélyben életem
a Seol kötelei rettentenek
a halál tőrei fogtak meg engem
egyedül Te vagy segítségem
ISTENEM!
És megrendült a föld
a hegyek meginogtak
füst szállt fel orrából
szájából emésztő tűz
ahogy lehajtotta az eget és leszállt
Kerubon repült és szelek szárnyán
sátora sötét fellegek
és dörgött az Úr a mennyekben
és zengett a Magasságos
nyilait kibocsátotta
villámokat szórt
lenyúlt a magasból
és felvett engem
kivont nagy vizekből
pusztulás gödréből
megszabadított
hatalmas ellenségemtől
a halál torkából
KIRAGADOTT*
mert gyermeke vagyok
Ezért dicsérem Őt
Jézus Krisztust a Megmentőt
a mindenség Urát
és királyok Királyát
a megöletett Bárányt
aki halott volt s íme él
Övé minden erő
hódolat és hálaadás
tisztelet és magasztalás örökké
HALLELUJA!
(*18. Zsoltár)
(Orbán Anikó)
