A Te Igéd megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűt. (Zsoltárok 119,130.)
Tinédzserkoromra ágyhoz kötött beteg lettem. Az orvostudomány akkori állása szerint halálra ítélt. Egész addigi életemben hallottam prédikációkat az újjászületésről, ismertem Isten akaratát az üdvösséggel kapcsolatban.
Így, amikor betegágyamon az Úrhoz jöttem, semmi kétség nem volt bennem afelől, hogy Ő meghallgat engem. E tekintetben megvolt a megfelelő megértésem. Ezért nem kételkedtem, nem is hitetlenkedtem az üdvösségemmel kapcsolatban. Elfogadtam az üdvösséget és tudtam, hogy üdvösséget nyertem.
„Most meg mi bajod? Úgy csinálsz, mintha nem is emlékeznél, pedig te voltál a bandavezér!” – mondta végül.
„Pajtás, az a srác, akivel te ott voltál aznap este, meghalt!” – válaszoltam én.
„De te nem haltál meg! Tudom, hogy majdnem meghaltál, de nem vagy halott! Itt ülsz!”
„Na igen – mondtam -, de most csak azt a házat látod, amiben élek: a testemet. Az a belső ember, aki megengedte a testnek, hogy feltörje a zárat, már nem él. Ez a belső ember most már egy új teremtés lett a Krisztus Jézusban.”
Az Isten kegyelme általi megváltás alkalmazásában tudományos. Jézus sokféle módszert használt a betegek gyógyításánál. Mindegyik tudományos volt. A tudomány annak felfedezése, hogy Isten miként tesz dolgokat. Jézus az emberekre tette a kezét engedelmeskedve a kapcsolat és átadás törvényének. Kezeinek érintése, kapcsolata felhatalmazta Isten Szellemét benne, hogy átfolyjon a beteg személybe. A beteg asszony, aki a ruháit megérintette, azt találta, hogy a Szellem kiáradt Jézus személyéből.
Az orvostudomány álláspontja szerint sokféle gyógyíthatatlan betegség létezik. Ilyenek a rák egyes formái, az ízületi gyulladás, a szívbetegség és az AIDS, hogy csak néhányat említsünk.
Ez a könyvecske természetfeletti segítséget nyújthat minden gyógyíthatatlan betegséggel küszködő embernek. Isten Igéje természetfeletti. A mennyei gyógyszeres kezelés egyik módja, hogy hitet gyakorolva kimondjuk Isten Igéjét. A többi már az embereken múlik: bizalommal szedik-e az isteni orvosságot, vagy sem.
Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. (Filippi levél 4:6)
Voltál már valaha olyan nagy szükségben, hogy úgy érezted, egy próféta egész éjszaka imádkozhatna, hogy be legyen töltve?
Én igen!
Kevéssel az után, hogy keresztény lettem, imakéréssel fordultam a gyülekezethez az anyagi szükségeimet illetően. A prédikátortól olyan mértékű ihletett közbenjárást vártam el, hogy mindenki térdre essen. Elképzeltem, ahogy majd sírni fog a problémáim felett, ahogy Jézus sírt Lázár halálakor. De megdöbbenésemre épp csak rátette kezét a mellkasomra, lehajtotta a fejét és annyit mondott: „Uram, áldd meg őt. Töltsd be minden szükségét, Jézus Nevében.” Majd megfordult és elsétált!
züntelenül imádkozzatok. (1 Thesszalonika 5:17)
Ha a füleid Istenre figyelmeznek, feltételezem, hogy hallottál Tőle valamit az imával kapcsolatban. Hív téged, hogy több időt tölts imában, helyezd előbbre az imádságot a fontossági sorrendedben.
Honnan tudom ezt? Onnan, hogy nekem is ugyanezt mondogatja. Tulajdonképpen minél több emberrel beszélek erről, annál inkább meggyőződöm róla, hogy Isten az egész népét imádságra hívja.
Az ok egyszerű. Az utolsó idők legutolsó napjaiban vagyunk. Isten kész rá, hogy csodálatos és természetfeletti módon mozduljon rajtunk keresztül. Ezt azonban nem tudja megtenni,
ha nem járunk szellemben. Nem tud olyanokon keresztül munkálkodni, akiket annyira lefoglalnak a testi dolgok, hogy nem képesek meghallani az Ő hangját.
Most az engedelmességről és engedetlenségről beszélünk. Ez az a terület, ahol a dolgok eldőlnek. Azért olyan csodálatos az Ige, mert nem kell találgatni, hogy vajon Isten mit akar tőlem, hiszen pontosan megmondja. Arra jöttem rá, minél több időt töltök Istennel, az írott Igéjével és próbálok rájönni, hogy mi a véleménye bizonyos dolgokról, s erről újra és újra gondolkodom, annál könnyebb úgy élnem, hogy engedelmeskedem neki. Valóban megismerheted őt az írott Igén keresztül. Természetesen imádkozni is szükséges, de csak akkor tudsz Isten Igéje szerint imádkozni, ha ismered azt. Mint például azt, hogy gyorsnak kell lennünk a megbocsátásban, a rossz dolgokból való megtérésben.
Az Isten kegyelme általi megváltás alkalmazásában tudományos. Jézus sokféle módszert használt a betegek gyógyításánál. Mindegyik tudományos volt. A tudomány annak felfedezése, hogy Isten miként tesz dolgokat. Jézus az emberekre tette a kezét engedelmeskedve a kapcsolat és átadás törvényének. Kezeinek érintése, kapcsolata felhatalmazta Isten Szellemét benne, hogy átfolyjon a beteg személybe. A beteg asszony, aki a ruháit megérintette, azt találta, hogy a Szellem kiáradt Jézus személyéből. Megérintette ruhái szegélyét, és a Szellem átáramlott belé. Meggyógyult. Ez tudományos folyamat. Pál, ismerve ezt a törvényt, keszkenőkre és ruhákra tette a kezét. A Biblia azt mondja, hogy amikor ezeket a betegekre helyezték, meggyógyultak, és a démonok kimentek. A materialisták ezt babonaságnak mondták. De ez teljesen tudományos.
Van egy kifejezés, amit számtalanszor hallottam az elmúlt évek alatt, és minden alkalommal egyre kevésbé szeretem. Nincs kétségem afelől, hogy már te is hallottad.
Leggyakrabban olyankor halljuk, ha valami tragédia történik. Akkor szokták mondani, többnyire elnyújtott, vallásosnak hangzó hangsúllyal, amikor úgy tűnik, a körülmények nem vágnak össze azzal, amit Isten ígért az Ő Igéjében.
A kifejezés pedig: „Nos, testvérem, nem szabad elfelejtened, hogy Isten szuverén.”
Bármilyen szelleminek is hangzik ez a kijelentés, igazából nagyon zavar engem. Nem mintha nem hinném, hogy Isten szuverén. Természetesen az.
Áldott, boldog, szerencsés, bővölködő és irigylésre méltó az az ember, aki nem a gonoszok tanácsa szerint él és jár, követvén tanácsaikat, terveiket és céljaikat.
Sem nem áll passzívan, alávetetten azon az ösvényen, ahol a bűnösök járnak, sem nem ül le, hogy pihenjen és arra a helyre álljon, ahol a gúnyolódók összegyűlnek.
Hanem az ő kívánsága és öröme az Úr törvényében van, és szokása, hogy folyamatosan gondolkozik, kutatja, tanulja nappal és éjjel az Ő törvényét, előírásait, utasításait, tanításait.
