124. Zsoltár

Az Úr az Ő népének a védelmezője 
Dávidé 

Ha nem az Úr volt velünk, aki a mi oldalunkon volt, most mondja Izrael, ha nem az Úr volt velünk, amikor az emberek felkeltek ellenünk, amikor a haragjuk feltámadt ellenünk, mikor a vizek elborítottak volna minket és elsöpörtek volna minket és az áradat átszaladt volna rajtunk amikor a büszke, fennhéjázó, lenéző vizek átfutottak volna rajtunk. Áldott az Úr, aki nem adott minket a fogaik prédájául. Olyanok vagyunk, mint a madár, amelyik megszabadult a madarász csapdájából. A csapda széttört, és mi megszabadultunk. A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette a mennyet és a földet. 

Három metaforát ír le az ostromolt író: 
Az emberek bestiaként elnyelték volna őt 
Megdagadt, felfuvalkodott, öntelt vizek áradata 
És a madarász 

De a természet teremtője ellenőrzi a természetet is. És a zsoltárosnak Ő a segítője.

Vélemény, hozzászólás?


UA-6786688