Kőszikla vagy homokvár?
Napra nap, éjre éj jő, völgybe le, hegyre föl, szédítő menetelés az életed, csak rovod a köröket. Észrevétlen háló fon be, lelked tőrben vergődik, megvakítva, megkötözve, erőd vesztve hajtod, egyre…
A szerelem éneke
Ki vagy Te?
Kiről kamaszkorom álmaiban
ábrándoztam,
az elsöprő érzésnek
alakot formáltam
képzeletemben,
miközben oly közel voltál
mégis elérhetetlen,
árnykép után bolyongtam,
lázasan kutattam
sok hosszú éven át.
A lélek sötét éjszakája
Messze tűnt Istenem
elárult szerelmem
megtaposva
földre dobva
halálos sebtől vérzik
mezítelen-védtelen szívem.
Bár volna erőm
Sámsonként kiáltani
Uram
csak még ez egyszer segíts!
Hírek
Híreket hallani:
mindenütt éhínség, földrengések, háborúk,
a gonoszság rákfekélyként terjed a világon,
nyomában félelem jár, rettegés és pánik.
Ám Jézus mondta:
amikor ez történik,
nehogy megrémülj,
emeld föl a fejed,
rám nézz egyedül –
elközelgett teljes megváltásod!
Testté lett szeretet
Bőrbe kötve vágyakozva
Megragadni Mennyei kezed
Olykor üres levegőt kaszálsz
A világ vakon zajong ostobán
De Te örökké itt vagy már
Szemedből Szeretete őriz
Kezed közel simogató
Együtt szárnyalunk hozzá
Tékozló fiú
Istenem,
kicsoda az ember
hogy megemlékezel róla,
kicsoda az embernek fia
hogy gondját viseled
s még élteted?