Ne félj – Hágár és gyermeke története
„…ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.”(1 Móz. 21.17)
Hágár – aki Ábrahám feleségének, Sárának volt a szolgálója, és aki Ábrahámnak fiút szült – a Beérseba pusztájában bujdosik gyermekével együtt, mert Sára kívánságára Ábrahám elküldte őket. Nincs vizük, nincs élelmük, s Hágár, hogy ne lássa gyermeke haldoklását, leteszi őt egy fa alá, és odébb leülve sír; De az Úr angyala a fenti mondatot mondja Hágárnak, bátorítva és reményt adva neki.
Ez egyben üzenet neked is, hiszen ez egy ígéret, és Istennek valamennyi ígérete Jézus Krisztusban Igenné és Ámenné lett.(2Kor.1,20) Lehet hogy gyermeked most még, vagy már nagyon távol van Istentől; lehet hogy éppen olyat tesz, amivel – emberi számítás szerint – az egész életét tönkre teheti; lehet, hogy hallani sem akar Istenről, sem az Ő Igéjéről, helyette viszont okkult barátok tanácsaira hallgat, vagy már tanulja is tőlük ezeket a praktikákat.
Talán éppen most keveredett rossz társaságba, és ezt csak távolról nézheted, mert nem tudsz segíteni, nem hallgat rád; talán már állása sincs, és fogalmad sincs, hogyan tud majd munkát találni, hogyan és miből fog megélni. Mindezek miatt súlyos gondolatokkal küzdve sírsz.
De az Úr angyala most hozzád szól, és ezt mondja: „…ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.” Tehát ne sírj, hanem nézz fel, és adj hálát Istennek az Ő csodálatos szeretetéből fakadó gondoskodásáért, és valld meg azokat az Igéket, amelyeket Isten a gyermekeddel kapcsolatban megígért.
(Talán segít most neked ez az ima): Áldalak Istenem amiért nem kell félnem gyermekem sorsa miatt, mert meg van írva, hogy Te ott hallod meg szavát, ahol van. (1Móz.21,17.) Bármilyen mélyen merült bele a világba, amely sivár pusztaság; ahol eleped a lelke a szomjúságtól, és még csak azt sem tudja, hogy mire szomjazik; ahol már csak sírni tud, azt sem tudva, hogy Te vagy, és Te hallod az ő sírását. Ha mindenki által elhagyatott is, Te nem hagyod el őt, mert meg van írva, hogy: a ti gyermekeitek szentek, és ha szentek, akkor szeretettek (1Kor.7,14.és Kol.3,12.).
Bármilyen távol került Tőled, Te megszabadítod őt, mert kijelentetted, hogy az igazak magva megszabadul.(Péld.11,21.) Te, Uram, a pusztát vizek tavává teszed és az aszú földet vizeknek forrásivá (Ésa.41,18.) és megitatod őket gyönyörűséged folyóvizéből (Zsolt. 36,9.), mert Te megitatod a szomjú lelket és minden éhező lelket megelégítesz.(Jerem.31,25.)
Magasztallak Uram, mert a Te kegyelmed a felhőkig ér és a Te hűséged az egekig, és amit megígértél, azt meg is cselekszed, és Te azt ígérted, hogy irgalmasságot cselekszel ezeríziglen azokkal, akik Téged szeretnek (2Móz.20,6.), eltörölve minden bűnüket (Zsolt.51,13.).
Gyermekeink ujjongással Hozzád térnek Úr Jézus Krisztus, mert Te megváltottad őket (Ésa.51,1.), és Rólad az van megírva, hogy azért jöttél, hogy mindegyikőjüket megtérítsd bűneikből. (Csel.3,26.)
Hittel vallom meg, hogy nem félek attól, hogy gyermekem kenyérkéregetővé válik, mert szent Igédben meg van írva, hogy nem lesz elhagyottá az igaz, sem kenyérkéregetővé az ő magzatja.(Zsolt. 37,25.). Hanem áldott az igazak magva.(Zsolt.37,26.) és mindenki meglátja, hogy az Úr áldottainak magva ő, és az ő ivadékai is megmaradnak. (Ésa.65,23.) Dicsőítlek Uram, hogy Neked még az unokáimra is gondod van, és kegyelmedet rájuk is kiterjeszted ígéreted szerint, mert azt mondtad nékem Uram, hogy Szent Szellemed, amely rajtam nyugszik, és beszédeid, amiket számba adtál, el nem távoznak számból, és magomnak szájából, sem magvam magvának (unokámnak) szájából mostantól mindörökké. (Ésa.59,21.)
Áldalak Uram, hogy nem kell sírnom gyermekem miatt, mert Te azt mondtad, hogy: Tartsd vissza a te szódat a sírástól és szemeidet a könnyhullatástól, mert fiaid visszajönnek az ő határaikra, az ellenség földéből térnek vissza (Jer..31,16.) és hirtelen megszabadul a fogoly (Ésa.51,14.) és minden gyermekem az Úr tanítványa lesz, és nagy lesz fiaim békessége (Ésa.54,13.), mert vizet öntesz a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra. Magasztallak ígéretedért, amely szerint azt mondtad, hogy: kiöntöm Szellememet a Te magodra és áldásomat a te csemetéidre.(Ésa.44,3.) Te azért ne félj! – azt mondja az Úr -, se ne rettegj! Mert ímhol vagyok én, aki megszabadítom a te magodat az ő fogságának földéből.(Jerem.30,10., Jerem.46,27.) Hát ne félj!
Magasztallak Uram, amiért még akkor sem kell félnem, ha rossz hírt kapnék a gyermekemről, és azt mondják, hogy hiába fárasztod az Urat imáiddal, mert Te viszont azt mondtad Úr Jézus: Ne félj csak higyj! És megtartatik gyermeked. (Luk.8,49.50.) Ne félj! Mert néked adtam ajándékba mindazokat, akik veled hajóznak ez élet viharos tengerén, és egy lélek sem vész el közülük(Csel.27,22.24.) Ámen! gyeni-m
