Isten mesteri terve – 5. rész

Hogyan tudod a hitedet kifejezni? A hit cselekedetek nélkül halott. A hitet Isten Igéjéből nyerjük. Nézzük meg először Ábrahámot, akit a hit atyjának nevezünk, mert befogadta Isten szavát, egy lehetetlen helyzetben. Hitt Istennek és az ígéret szerint élt, így vált a hit és a nemzetek atyjává.

Róma 4,1-3 Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint? Mert ha Ábrahám cselekedetekből igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten előtt. Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.

Ábrahám hitt Istennek. Mikor hallotta azt a lehetetlen hírt, hogy gyermeke lesz, hitt Istennek. S ezt Isten igazságul számította be neki. Mi már tudjuk, hogy Jézus a Krisztus a Megváltónk, és Őt fogadjuk be a szívünkbe. S a hit ment meg minket, így születünk újjá. Az Ó- és Újszövetségben is a hit az a mód, ahogy Istentől kaphatunk valamit. Hinni abban, amit Isten mond – a körülmények, a látható és hallható dolgok helyett. Nem emberekre, nem hatalmasságokra figyelünk, hanem arra, amit Isten mond. Ábrahámnak az számíttatott be igazságul, hogy hitt Istennek.

Róma 4,4-5 Annak pedig, aki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint; Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul.
Mi hisszük, hogy Jézus eljött és kifizette az árat értünk, és tudjuk, hogy Ő a Messiás. A hitünk az, ami Istent cselekvésre indítja, ezáltal újjászületünk, és új teremtés leszünk Krisztus Jézusban – hit által. Hit által újjászületünk, ráadásul hit által élünk, és nem látás szerint. Hitben járunk és nem látásban.

Róma 4,13 Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.

Nem azért születhettünk újjá, mert megérdemeltük, vagy tettünk bármit is érte, nem, hanem Jézus elfoglalta a helyünket, meghalt helyettünk, és mivel hiszünk abban a munkában, amit a kereszten Jézus elvégzett, ezért születtünk újjá.

Róma 4,16-17Azért hitből, hogy kegyelemből [legyen]; hogy erős legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvényből valónak, hanem az Ábrahám hitéből valónak is, aki mindnyájunknak atyánk. (Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket.

A hit hogyan is tud megnyilvánulni? Szavakkal. Isten szólította elő azokat, amelyek nincsenek, mint meglevőket. Isten belenézett a sötétségbe, és azt mondta: legyen világosság. És világosság lett. Így élünk mi is a hitünk által. Belenézünk a sötétségbe és azt mondjuk, hogy legyen.

Előszólítjuk azokat a dolgokat, miket az Ige ígér nekünk, függetlenül a körülményektől, amik körülvesznek. S ezek a láthatók lehet, hogy igazak. Az orvos azt mondta, hogy csak hat hónapod van hátra. Ám az Ige azt mondja, hogy meggyógyultál Krisztus sebeiben. Tehát vesszük Isten Igéjét, és ez alapján elhisszük, és befogadjuk ezt az Igét. S a hit Isten Igéjével együtt csodát teremt. Ugyanez történt Ábrahám életében is. A hit előszólítja azokat, amelyek nem léteznek – amikor hitben akarsz járni, szóba sem jöhet, hogy mit látsz. Mert a szem a problémát látja, a betegségeket, a számlákat, amiket nem tudsz kifizetni, vagy azt a gyereket, aki elcsavargott otthonról. A természetes szem ezt látja.

A hit viszont azt látja, hogy ebben a helyzetben Isten mit mond. Lehet, hogy beteg vagy, de a hited azt látja, hogy az Ő sebeiben meggyógyultál. A hited azt látja, hogy Ő, Jézus hordozta a TE bűneidet, betegségeidet. És az Ő sebeivel TE gyógyultál meg. A hit Isten Igéjére néz, ezt tette Ábrahám is. Ő arra figyelt, amit Isten mondott neki: hogy gyermeked lesz. Hitt annak ellenére, hogy a körülmények, amiket a szemével látott, nem támasztották ezt alá, nem volt reménysége abban, amit látott. A körülmények alapján ő egy idős ember volt, és egy idős asszony a felesége. De Ábrahám azt gondolta magában: „ezek nem számítanak, egyedül az számít, hogy Isten mit mondott, és nekünk gyermekünk lesz.” Nem fantasztikus? Így tud működni a hit.

Róma 4,17 (Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglevőket.
Isten útja az, hogy előszólítja azokat, amelyek nincsenek, mint meglevőket. Amit Isten akar, hogy megtörténjen, azt ilyen módon teszi. S nekünk azt mondja, hogy ugyanígy tegyünk: kihívjuk, előszólítjuk, kimondjuk. Mózes első könyvében Isten azt mondta, hogy legyen világosság, és lett. A hit azt mondja, hogy ez megvan. Nem azt mondja, hogy lesz majd valamikor – a hit az MOST hit. A hit azt mondja: hiszem, hogy ez már megvan nekem. Ha azt mondod, hogy majd meglesz nekem, az nem hit, mert a jövőbe helyezi az eredményt. A hit azt mondja: megvan. Ha azt mondod: „amikor imádkozom, hiszem, hogy már megkaptam ezt” – a hited mozgásba lendül. Ha azt akarod, hogy a dolgok megváltozzanak hit által a természetes, látható világban, elő kell szólítani azokat, amelyek nincsenek, mint létezőket.

Ugyanúgy, mint amikor azt mondjuk, hogy amiért imádkozunk, hisszük hogy már megvan nekünk. Ez azt jelenti, hogy a következő nap nem azt mondjuk: „nem tudom, mi van azzal, amit imában kértem.” Amikor imádkozunk, akkor a hitünk megváltoztatja a dolgokat. De ha ezzel összefüggésben nem változnak meg a szavaink, és a hozzáállásunk, akkor a hitünk nem fog működni. Tehát amikor imádkozunk valamiért, hisszük hogy már megkaptuk azt, és ezután úgy beszélünk, mint akik biztosak benne, hogy már megtörtént, az már megvan nekünk. Én meggyógyultam Jézus sebeiben. A fiam megszabadult Jézus nevében. S ha telefonálnak a rendőrségről, hogy a fiam a rendőrségi fogdában van, nem adod fel, elmégy a rendőrségre, és megpróbálod kiszabadítani a fiadat, de nem adod fel a reményedet, hogy egyszer azt imádkoztad, hogy ő már megszabadult. S a látható dolgok nem változtatják meg ebbéli meggyőződésedet. Nem másítod meg az imádságodat, nem adod fel azt a bizonyosságodat, hogy amiért imádkoztál, már megvan neked, hiszen te és Isten egyeztetek meg, mert az Igéjében Ő állította, és te ezzel egyetértesz. Ezért imádkozzuk mi Isten Igéjét.

Róma 4,17-21 (Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt, az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket. Aki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, aszerint, amint megmondatott: Így lészen a te magod. És hitében erős lévén, nem gondolt az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek, És teljesen elhitte, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti.

Isten Igéjének megfelelően Ábrahám már látta Isten ígéretét, mint megvalósultat.A tények nem számítanak, csak az számít, amit Isten Igéje mond. Ezt kell nekünk is tennünk, mikor üdvösség, gyógyulás vagy szabadulás a tét. Nem térít el ettől az orvosi lelet, mely azt mondja, hogy nem vagy egészséges, nem érdekel a banki egyenlegközlőd, mely szerint nincs elég pénz a számláid kifizetésére. Nem ragadhatsz le a látható tényeknél. Ábrahámot nem érdekelték a látható dolgok. Ő lett a hit atyánk. Nem kételkedünk Isten ígéretében. Hitében erős volt, nem kételkedvén – így működik a mi hitünk is. Teljesen bizonyosak vagyunk abban, hogy Isten ígérete igaz.

Vannak kedvenc Igéim, amiket reggel, vannak. amiket napközben mondok. Vannak Igék, amik a gyerekeinkre vonatkoznak és ezen állunk. Teljesen bizonyosak vagyunk Isten ígéreteiben és nem kételkedünk ebben. És nagyon vigyázunk, hogy ne jöjjön ki hitetlenség a szánkon. Hogyan tudod ezt elérni? Úgy, hogy ezekkel az Igékkel időt töltesz, elmélkedsz rajtuk. Nemcsak meghallgatsz egy prédikációt – ez nem elég. Igéken kell gondolkoznod. Gondolkozz rajta, tölts időt vele, valld meg. Hidd azt, hogy ez a te személyes Igéd, és törekedj rá, hogy a szívedben veled eggyé váljon. Hiszem, hogy megkaptam már az új otthonomat, a gyógyulásomat. Én pl. az otthonunkkal kapcsolatban évekig jártam hitben. Mindig egy kicsit jobba költöztünk, évekig megvallottam a hitemet. Egészen addig, míg olyanba nem költöztünk, amit elképzeltünk. Tíz évig tartott ez.

Egyre vigyázz: ne add fel soha! A gyerekeddel kapcsolatban se add fel. Még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy teljes sebességgel próbálja elrontani az életét. Nem engedheted meg magadnak, hogy feladd Isten ígéreteit csak azért, mert mást látsz. Hidd, hogy a gyerekeid üdvössége már megvan, és ez így is lesz! Így kell történnie! Lásd ezt, és a hitedet nyilvánítsd ki.

Róma 4,21. És teljesen elhitte, hogy amit ő ígért, meg is cselekedheti.
Isten Ábrahámnak fiút ígért, és ő nem azzal törődött, amit látott, ami körülvette, hanem Isten ígéretében volt biztos. Figyelmen kívül hagyta, mikor Sára nevetőgörcsöt kapott,
4,22. Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.

Nézzük a hit fejezetet, a Márk 11-et. Ez alapján tanultam meg a hitben élést, ahogy Kenneth E. Hagin tanította. Teljesen megváltoztatta az életemet, mikor leért a szívembe, bár egy darabig eltartott. Akkoriban Tulsában laktunk, ahol két hétig ki se pakoltam, nem szerettem ott, egy pillanatig se szerettem volna ott lakni. Ekkor hallottam az első kazettát K.E.Hagintől: hogyan is éljek hitben. Nem is kazetta volt, hanem egy nagy 20 cm-es magnószalag. Akkoriban kezdett Ken az Oral R egyetemen, én pedig a gyerekekkel voltam otthon. Néhány ilyen szalagot sikerült beszereznünk, és meghallgattam néhányszor azt a prédikációját, amiben arról van szó, hogy megvan nekem. És leért.

Ez a Márk 11,22-24-on alapul. És Jézus felelvén, monda nékik: Legyen hitetek Istenben. Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki, amit mondott. Azért mondom néktek: Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.

Otthon ültem, hallgattam a szalagot és jegyzeteltem majd megpróbáltam a hitemet alkalmazni. Akkoriban semmink nem volt, és kijelentést kaptam, ahogy ott ültem, hogy azokat a dolgokat, amiket mondok – ez egy kijelentés volt számomra: dolgokat! És ezeket a szavakat hallottam a bensőmben: a következetességben van az erőd. Kenneth E. Hagin prédikált, és én láttam, hogy a szavaim megegyeznek a hitem beszédével. Mikor a szavak elhagyják a számat, azok az én hit-szavaim. S amilyen szavak következetesen elhagyják a számat, azok fognak az életemben megvalósulni. A következetességben van az erőm.

Nemcsak azok a szavak számítanak, amiket imában mondasz ki, hanem amiket folyamatosan bocsátasz ki a szádon – azok fognak megvalósulni. Ha szüntelenül a problémákat mondjuk, a ki nem fizetett számlákról beszélünk – ez teljesen hétköznapi. Én úgy nőttem fel, hogy tudtam, aggódni kell. A problémákról beszéltem. De aznap kaptam egy kijelentést: amilyen szavakat következetesen kimondok, azokat fogom megkapni az életemet.

S ez nem csak a gyülekezetben, vagy ima közben kimondott szavakra vonatkozik, hanem minden szavamra. Mert ezek a szavak mutatják meg, hogy mi is van a szívedben. Hogy milyen hit van a szívedben. Elmehetsz a gyülekezetbe, és nagyon szellemi lehetsz. Fantasztikus szellemi imát is mondhatsz. És az emberek elismeréssel bólogatnak, milyen szellemi is vagy.

Amikor azonban hazamégy, arról beszélsz, jaj, mit is fogunk csinálni, mikor fogunk csődbe menni, nem fogunk már soha kijönni ebből a helyzetből – mert úgy gondolod, senki sem hallja. A gyerekek alszanak, a barátaid sincsenek ott, a szomszédok se hallják, a feleséged / férjed sem, és akkor gondolkozol ezen. Amikor hit emberek között vagy, akkor hit beszéd jön ki a szádon, de amikor hazamégy, és nyomások alá kerülsz, és senki sincs veled, vagy csak a párod – hogy miről beszélsz, ez a nagy kérdés! S ezt láttuk meg Kennel: minden számít, ami csak kijön a szánkon. Az a következetesség, ahogy a szavakat kibocsátod a szádon, határozzák meg, hogy mi fog történni az életedben.

Ezért elhatároztuk, hogy csak azok a szavakat fogjuk kimondani, amiket szeretnénk, hogy megtörténjenek. Elkezdtünk áldásokat, bővölködést beszélni az életünkre, akkor is, mikor nem tudtuk kifizetni a számláinkat. Beszéltünk azokhoz a nagy hegyekhez, a hitel hegyekhez. Akkor minden hitelből volt, amink volt, semmi sem volt a miénk. Úgy gondoltuk, csak úgy tudunk szerezni valamit, ha hitelt veszünk fel.

Mikor Kenneth Copelandot megismertem, nem volt készpénzünk, csak hitel papírjai. A házasságunkban ezek követtek. Végig gondoltam: nincs se lakásunk, se bútorunk, se kocsink. Ám volt egy kijelentésünk, amit az Amplified Bible-ból kaptunk: senkinek semmivel ne tartozzatok, szüntessétek meg a hiteleket az életetekben.

Belegondoltam, és kétségbe estem: akkor hogy lesz házunk? Csak hitelben tudtam gondolkozni. Így nem fogunk egyről a kettőre jutni! Úgy tűnt a természetes világban (s ez gyakran megesik, ha Isten Igéje alapján akarsz gondolkodni), hogy amit Isten mond nekünk, az nem jó. De leszögezhetem, amit Isten mond, hogy tegyük meg, az mind jó, mind a javunkat szolgálja. Rossz volt vajon, hogy azt kaptam: szüntessük meg a hiteleket az életünkben? Nem, nagyon jó volt!

Gondolj csak bele, mennyivel több pénzt kell kifizetni mondjuk 40 év alatt, ha kölcsönből akarsz élni! Majd kétszer annyit. Istennek úgy látszik, ez nem tetszett. Megtanultuk, azt kell kimondanunk, amit szeretnénk, hogy az életünkben megvalósuljon. Mindig. Elkezdtünk hitben élni, s azt tettük, amit Ábrahám: előszólítottuk a nem létezőt, mint létezőt. S mondtuk: hisszük, hogy ez megvan nekünk. Így hittünk egy új kocsiban, házban. Nem voltunk betegek, a legnagyobb gondunk a pénzügyeink voltak. De ez ugyanúgy igaz rád, ha a családoddal, gyerekeiddel, egészségeddel van gond. Kezdd el beszélni azokat a szavakat, amiket kívánsz, hogy megvalósuljanak. Ha szükséget látsz az életedben, keress Igét a Bibliából a helyzetedre, következetesen valld meg a száddal egészen addig, míg meg nem jelenik. Közben szüntelenül adj hálát Istennek a válaszért.

Ha visszagondolok, Kennek és nekem mindenünk így lett, hogy engedelmeskedtünk az Úrnak, és azt tettük, amit mondott, és hitben azt vallottuk meg, hogy ezek a dolgok már megvannak az életünkben. Nem a megvallásról beszélek, hanem arról, hogy amikor imádkoztunk, mi ezt megragadtuk, elvettük, magunkhoz szorítottuk. S az már a miénk volt, amikor imádkoztunk. Így működik a hit. Imádkozol, mondod, mondod, mondod. Ha az Igét megnézed, háromszor annyival többször szerepel a mondani, mint az imádkozni. Tehát folyamatosan mondd ki, egészen addig, míg meg nem jelenik az életedben.

Kérdések:
Azok a szavak vajon veszélyesek, amik csak úgy elhagyják a szánkat, hogy meg sem gondoljuk? Pl: ez kikészít, felforr az agyvizem, halálra idegesít, mindjárt megüt a guta, stb.

Egyszer Floridában voltunk, s ott az emberek gyakran mondják: ez a dolog teljesen letaglóz engem. Én úgy döntöttem, nem használom ezt a fordulatot. Néhány hetet ott töltöttünk, s szombaton gyógyító iskolát tartottam, mint szoktam: s épp néztem a Bibliámat, mikor egy esőcsepp esett rá. Felnéztem, és láttam, hogy a szél a konferencia központ tetejének a felét elfújta. (Az angol letaglózni és elfújni ugyanaz.) Később kiderült, hogy a város közelében keletkezett egy tornádó, s ahogy lerajzolták az útvonalát, egyenesen a Kongresszusi Központ felé tartott, egyre erősödve, én akkor megdorgáltam ezt, többen imádkoztunk, és a tornádó felszívódott. Több rombolást nem tudott végezni. Mi lett volna, ha én is ezt mondom, ha valami nem sikerül: hát ez elfújt engem (letaglózott). Ez bizony nagyon veszélyes lehetett volna számomra.

Igenis számít minden kimondott szó! Ilyet ne mondj, hogy ez megöl téged. Kérlek, ne mondd! Az ördög is kihasznál minden lehetőséget, olyan mondatokat ad az emberek szájába, amit aztán ki tud használni. A Biblia azt mondja: ne adj helyet az ördögnek. Ne adj még lábnyomnyi helyet, egy szót se, amivel tudna valamit kezdeni. Ha nem gondolod komolyan ezeket a dolgokat, ne mondd ki. Ne mondj ki olyasmit, amit nem szeretnél, hogy megvalósuljon. S ha kicsúszik is valami a számon, akkor azt mondom: hatástalanítom Jézus nevében, és azonnal mondok egy ellentétes megvallást.

Hogyan szólíthatjuk elő a dolgokat, mint létezőket? Tételezzük fel, hogy egy új kocsiban hiszel (de lehet ez a gyógyulásod, vagy a tartozásaid kifizetése, stb). Mikor imádkozol, úgy imádkozol, hogy ezt már megkaptad. Folyamatosan erősíted ezt az ígéretet: szüntelenül hálát adsz érte, megköszönöd, hogy ezt már megkaptad. Nyilván vadidegeneknek nem fogod mondani, de a barátaidnak, akik hisznek, elmondhatod, hogy van hitben egy új autód. Mikor azt mondod: hiszem, hogy megkapom, a Biblia szerint ennek a szónak a jelentése: elveszem. Tehát imádban elveszed ezt a dolgot a hiteddel. S utána már úgy beszélsz, mintha a valóságban is meglenne. Ezután ne engedd, hogy az ördög kibeszéljen ebből. Ha eltelik 1-2-6 hónap, s még mindig nincs meg, ne add fel, valld meg, hogy a tiéd, megvan neked, hidd, hogy ezt elvetted – addig, míg ott nem áll a garázsban. S ne engedd, hogy az ördög, a körülmények, az emberek kibeszéljenek ebből.

Fordította: Orbán Tibor

Tagged on: , ,

Vélemény, hozzászólás?


UA-6786688