Krisztusban

Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből a Krisztusban. (Efézus 1,3.) Attól a naptól fogva, amelyen újjászülettél, egészen addig, amikor majd kilépsz az örökkévalóságba, Isten gondoskodott rólad a Krisztus Jézusban. Már megáldott mindennel, amire csak szükséged lehet. Isten szemében ez már a tiéd! Gyakran kérdezik tőlem az emberek: hogyan tanulmányozzák a Bibliát? Bár sok javaslatom van, mégis egyet mondok mindenütt: keresztényként kövesd azt a módszert, hogy végigmész az Újszövetségen; olvasd, illetve tanulmányozd főképpen az apostoli leveleket. (Arra buzdítalak, hogy a legtöbb időt az apostoli levelekkel töltsd, mert ezek neked, a hívőnek íródtak. Tanulmányozd az Ószövetséget is, de ne azzal töltsd a legtöbb időt. A legtöbb időt az Újszövetséggel töltsd. Miért? Mert mi nem az Ószövetség, hanem az Újszövetség alatt élünk.) Az apostoli levelekben, amelyek az Egyháznak íródtak, keress meg és húzz alá minden ilyen kifejezést, mint a Krisztusban, Krisztus által, Akiben, Őbenne és ehhez hasonlókat. Ezeket írd le. Gondolkodj el rajtuk. Kezdd el kimondani őket. Ami Istent illeti, minden, amid van, vagy mindaz, ami vagy Krisztusban – az Ige szerint – az valóban a tiéd, valóban az vagy. Isten mindezeket már megtette érted Krisztusban. De a te hited és a megvallásod az, ami valósággá teszi a számodra. Hogyan? A szív és a száj Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre. (Róma 10,10.) Az ember mindig szívvel hisz, és szájjal tesz vallást az üdvösségre. Amikor hiszel valamit a szívedben és megvallod a száddal, akkor az valósággá válik számodra. A hit általi megvallások teremtenek valóságokat! A Zsidó 9,12 például azt mondja: És nem bakok és tulkok vére által, hanem az Ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. Jézusnak sohasem kell ezt újra megtennie; megtette egyszer és mindenkorra. A Róma 10,10 pedig elmondja nekünk, hogyan kaphatjuk meg ennek az üdvösségnek a valóságát: hisszük a szívünkkel – a belső emberrel – a szánkkal pedig vallást teszünk róla. Olykor, ha az Írásokban olvasod ezeket: „Krisztusban”, „Őbenne” és „Akiben”, talán nem úgy látod, mintha valóság lenne, amit az igeversek állítanak. De ha elkezded megvallani (mert valóban hiszed Isten Igéjét a szívedben): „ez már az enyém, ez már megvan”, akkor valóságossá válik a számodra. A szellemi világban ez már valóságos – te pedig azt akarod, hogy a fizikai világban is valóságos legyen, ahol most élsz.

Tagged on: ,

Vélemény, hozzászólás?


UA-6786688