Róma 12. ISTENNEK TETSZŐ ÉLET
Róm. 12,1 Kérlek [buzdítalak, bátorítalak] azért titeket atyámfiai [testvéreim] az Istennek irgalmasságára, [az Isten könyörülete által] hogy szánjátok oda [mutassátok be; adjátok, állítsátok oda] a ti testeiteket [(szómata): teljes lényeteket, személyiségeteket] élő, szent és Istennek kedves [tetsző; elfogadható] áldozatul. Mint a ti okos tiszteleteteket166 [Ez legyen a ti szellemi dicsőítésetek (hódolatotok, »ésszerű, igeszerű« istentiszteletetek] »s így a ti szolgálatotok okos legyen«
Róm 1,1 Pál, Krisztus Jézus szolgája, [rabszolgája] meghívott [elhívott] apostol, akit az Isten kiválasztott [elválasztott; elkülönített, vagyis külön választott a világi, tisztátalan, szentségtelen dolgoktól] evangéliumának [Örömhírének; győzelmi hírének; a győzelmes hadvezérről szóló jó hírnek] hirdetésére, [prédikálására]
Róm. 1,2 Melyet eleve [előre] megígért az ő prófétái által a szentírásokban,
Róm 1,3 Fiáról, Jézus Krisztusról (héberül: Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás; a megváltó), a mi Urunkról. Ő (hús)test szerint Dávid nemzetségéből [magvából] született,
gyermekies lelkületről
Mát. 18,1 Abban az órában menének a tanítványok Jézushoz, [és megkérdezték tőle] mondván: Vajon ki a (leg)nagyobb [hatalmasabb; fontosabb] a mennyeknek országában [az egek (Istenének) királyságában]?
Mát. 18,2 És előhíván Jézus egy kisgyermeket, közéjük [eléjük] állítja vala azt,
Mát. 18,3 És monda: Bizony mondom néktek, ha meg nem tértek [ha nem változtok meg, ha meg nem fordultok] és olyanok nem lesztek mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába [királyságába].
Mát. 18,4 Aki azért [annyira] megalázza magát [annyira kicsivé lesz], mint ez a kis gyermek, az [lesz] a (leg)nagyobb [hatalmasabb; fontosabb; nagyszerűbb] a mennyeknek országában [a mennyek, az Egek Istenének királyságában].
ézus és Bemerítő János
Mát. 11,1 És lőn [az történt], mikor elvégezé [bevégezte] Jézus a tizenkét tanítványának [apostolnak] adott utasítást [útbaigazítását, rendelkezéseit; oktatását], elméne [továbbment] onnan, hogy tanítson és prédikáljon [igét hirdessen] azoknak [környező] városaiban [is].
Mát. 11,2 János pedig, mikor meghallotta a fogságban [a börtönben; a tömlöcben]171 a Krisztus cselekedeteit [tetteit], elküldvén kettőt az ő tanítványai közül [ezt üzente neki, és]
Mát. 11,3 Monda néki: Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?
Mát. 11,4 És felelvén Jézus, monda nékik: Menjetek el és jelentsétek [mondjátok el; adjátok hírül (adjátok tudtára)] Jánosnak, amiket hallotok és láttok:
Mát. 11,5 A vakok [újra] látnak, és a sánták [bénák] járnak; a poklosok [leprások] megtisztulnak és a siketek (némák) hallanak; a halottak föltámadnak [életrekelnek], és a (koldus)szegényeknek Evangélium [örömhír; örömüzenet] hirdettetik;
