Mit ünnepeltek húsvétkor Európában?

"Az egyházi ünnep létrejötte előtt mit ünnepeltek Húsvétkor Európában? A magyarok is tartottak hasonló ünnepet a kereszténység előtt?"

Egészen pontos választ adni ezekre a kérdésekre nehéz lenne, de alighanem egy termékenységi ünnep maradványai, illetve egy tavaszünnep emlékei keverednek a mai húsvétunkban. Mindemellett Európában egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése jellemzi a zsidó-keresztény kultúrkör egyik legnagyobb ünnepét.

Nevezetes csillagászati időpont

A húsvét időpontja – akárcsak a karácsonyé – elgondolkodtathatja az érdeklődőket. Mindkét nagy keresztény ünnep ugyanis a nap járásából adódó csillagászati fordulópontok közvetlen közelében található. A karácsony, Jézus születése egészen bizonytalan, ezért alighanem utólag tették egy nevezetes napra, a leghosszabb éjszaka környékére ezt az alapvetően vidám ünnepet. A hosszú téli éjszakában szükség volt ugyanis valami derűs, kedves, optimista ünnepre. A húsvét viszont – mint ahogyan azt egy díjnyertes tudományos diákköri dolgozatában Hetesi Zsolt is írja – részben talán történeti okokból esik a tavaszi napéjegyenlőséghez közel. Nemcsak arról van szó, hogy a niceai zsinat helyezte erre az időpontra az ünnepet (a zsinat ugyanis egy olyan vitában döntött, amely csak egy-két napos eltérést jelentett, nem pedig hónapokkal helyezte arrébb a megemlékezést Jézus haláláról és feltámadásáról). A zsinat előtt is ugyanis tavasszal tartották ezt az ünnepet, minthogy Jézus halála a zsidó húsvéthoz esett közel.

A zsidó húsvét

Márpedig a zsidó húsvétot, a pészachot Niszán hónapban tartották, amikor Jeruzsálembe zarándokoltak a vallásos emberek. E zarándoklatot használta ki többször is Jézus, amikor tanításait kifejtette, és alighanem elítélése sem véletlenül esett a pészachhoz közeli időpontra. A pészach Niszán hónapban, vagyis tavasz elején volt alighanem, a vallásos évkezdetet jelölte a közel-keleti népnél. A zsidó húsvét bárányáldozathoz kapcsolódott, de eredete aratóünnep volt. A Közel-Keleten már március végén – áprilisban lehet aratni, az aratás végét pedig hét héttel később a pünkösdi ünnep őrzi, amelyet a keresztények szintén zsidó hagyományokra alapozva vettek át. A pészach jelenleg az Egyiptomból való kivonulás emléknapja. Eredetileg a Kr. e. 9. században az aratás ünnepe volt, és valószínűleg kánaáni hatásra alakult ki. A bárányáldozatot kovásztalan kenyérrel (macesszel, illetve pászkával) ették.

Pogány elemek az ünnepi körben

Így tehát maga a zsidó pészach, és így áttételesen a keresztény húsvét is termékenységi ünnepekhez kapcsolódott, még inkább így van ez a keresztény Európában, ahol a zsidó-keresztény hagyományok minden bizonnyal szintén ősi pogány rítusokkal keverednek. E pogány rítusokat igen nehéz pontosan azonosítani, hiszen időnként – sajnos, nem is olyan ritkán – a kereszténység tűzzel-vassal irtotta a tőle eltérő hagyományokat, vagy pedig magába olvasztotta a pogány tradíciókat és azokat keresztény köntösbe öltöztette. (Erre a legjobb példa Magyarország, mint Szűz Mária országa, amiről köztudott, hogy a pogány Boldogasszony-kultuszra vezethető vissza. A Boldogasszonyt azonban a keresztény térítőknek évszázados munkával sikerült azonosítaniuk, azonosíttatniuk Szűz Máriával, Jézus szülőanyjával.)

Így aztán a régi európai termékenységünnepek maradványa lehet például a tojásfestés, a tojások kultusza, amely nehezen vezethető le a héber pészachból, a bárányáldozatból, vagy a keresztény Jézus-kultuszból, vagyis Isten Bárányának, Krisztusnak a keresztáldozatából. A tojások ajándékozása, festése Kelet-Európában maradt meg a legtartósabban, és Magyarországon különösen divatos ma is. Hímes, a maiakhoz hasonlóan díszített tojásokat egyébként már avarkori sírokban is találtak hazánk területén. (Ha László Gyulának, a neves archeológusnak igaza van, és a kettős honfoglalás már az avarkorban megkezdődött, akkor ezek már az ősmagyarokra is utalhatnak, ám ez korántsem biztos történeti-régészeti tény. S azt is tudni érdemes, hogy – mint arról később szó lesz – a germánoknál is fontos termékenységi szimbólum volt a tojás.)

Más termékenységi szimbólumok húsvétkor

A villőzés, a lányok megcsapkodása zöld ágakkal, szintén Magyarországon ismert húsvéti szokás. A villőzést zöldág-hordásként is azonosíthatjuk, a zöld ágak pedig a megújulást szimbolizálják. A virágvasárnapnak, a húsvéti ünnepi körnek az egyik része ez is, akárcsak a barkaszentelés, amelynek a pogány hitvilágban bajelhárító szerepe volt, a kereszténységben pedig Jézus Jeruzsálemi bevonulását ünneplik általa. A virágokról egyébként sem kell bizonygatni, hogy a megújhodás, a tavasz, illetve legtöbbször a szerelem jelképei is. A húsvét hétfői locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik, vagyis itt is összekapcsolódik a pogány és a keresztény hitvilág. Talán – de nem bizonyosan – termékenységi rítusra vezethető vissza a nyúl, a nyuszi szerepe is húsvétkor. Ez bizonytalan időpontban, talán a középkorban, talán az újkorban Németországból terjedt el. Aligha szorul magyarázatra a szapora nyúl és a termékenységi kultuszok kapcsolata, ugyanakkor ez nagyrészt tisztázatlan eredetű kapcsolat, ezért nem lehetünk ebben sem teljesen biztosak. A húsvéti nyulakról az első források 1678 környékén emlékeznek meg Németország területén.

Egy germán istennő és a tojások kultusza

A germán – tehát a kereszténytől eltérő hagyományok élnek tovább a német Ostern, illetve az angol Easter elnevezésekben, amelyek a húsvétot jelentik a két nép körében. Ez az elnevezés egy Ostara nevű germán istennőre vezethető vissza, aki a mitológia szerint az alvilág úrnője volt, s – micsoda véletlen – ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség környékére esett, akárcsak a húsvét! Más források szerint még egyértelműbb a húsvét és Ostara összefüggése, minthogy az istennő a hajnalpír a tavasz és a termékenység istene is volt egyben. Ostara kultuszához is kapcsolódnak a tojások. Ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint elásták azokat. Ebből is látszik, hogy a germán népeknél és a magyar népnél egyaránt a keresztény és a korábbi ősi tradíciók összeolvadása figyelhető meg a húsvéti ünnepkörben. Sokan hangsúlyozzák az ősi napkultuszok szerepét is a húsvét kapcsán, hiszen innentől, a tavaszi napéjegyenlőségtől kezdve már hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák.

(Forrás: Szegő Iván Miklós; geographic.hu)

Tagged on:

One thought on “Mit ünnepeltek húsvétkor Európában?

  1. U.B3NC3

    Isten áldjon olvasó!
    Számomra igen hasznos egy részletes, de egyben rövid, felületes megközelítést látni a húsvétról. Saját véleményem, szerint ha tudatában vagyunk, annak hogy húsvétkor az EDDIG megszokott tárgyak nem szimbolizálják Názáreti Jézus keresztre feszítését és feltámadását, mindemellett még bálvány elemeket is tartalmaz, akkor azokat el kell felejtenünk, ha igazán azt akarjuk, hogy Istennek kedvesek legyünk és részesüljünk az áldásaiban. Botránkoztató látni, hogy mennyire be van ivódva a keresztények körébe is ez a tojásfestegetős, locsolkodós, nyuszis dolog. Jó rávilágítás ez. Hiábavaló, és szennyezi Krisztus keresztre feszítésének és feltámadásának szent jelentőségét. Nem azt mondom, halálos bűn megünnepelni, de ha tiszteljük és féljük Istent, akkor kihajítsuk ezeket az elemeket az elkövetkező húsvétkor. Nem tehetünk róla, hogy ostoba emberek korábban sikeresen belemosták ezeket a dolgokat a húsvétba, de arról tehetünk, ha mi is részesülünk ennek helyeselésében. 
    5Mózes 7:28-29
    25Bálványaikat égesd el tűzbe vetve, ne kívánd meg, s ne tartsd meg az aranyat vagy ezüstöt, ami borítja őket, nehogy bajba juss, hiszen az ilyesmi utálat tárgya az Úr, a te Istened szemében. 26Utálatnak tárgyát ne vidd házadba, különben hozzá hasonlóan átok alá kerülsz magad is. Nagy megvetéssel és utálattal bánj vele, mert átkozott.
    Nyilvánvaló itt sokkal élesebb bálvány dolgokra gondol, de szerintem a tojáskultusz egyértelműen elárul valamit. Mikor festegeted a tojást (akár szimbolizálásának tudatával, vagy anélkül) készítesz egy olyan dolgot, amely egy okkult istennőnek ad tiszteletet. Nem érdekes az, hogy te ezt tudod-e. Mikor utánozod ezt a dolgot, melynek eredete egy régi istennőhöz, pogány dolgokhoz, egyszóval okkultizmushoz nyúlik vissza (nem kell szépíteni, ez az igazság), akkor kaput nyitsz az átoknak. Beviszed a házadba és az átok nem törődik azzal, hogy te tudatában vagy-e vele. Nyilván azért a tojásfestegetés és a nyuszis dolog nem egy nagyon komoly dolog… de a művelésével nem fogod az isten iránti tiszteletedet kifejezni, az biztos. 

Vélemény, hozzászólás?


UA-6786688