Hitből élni – életforma
Gloria Copeland
Nehéz idők elvitathatatlanul vannak. Ezt tudnunk kell. Igaz, hogy meg vagyunk váltva az átkokból, és sátán nem képes ezt a tényt semmissé tenni, de azért meg fogja próbálni.
Ne légy hát meglepve, ha néha a dolgok nehezen mennek. Jönnek idők, amikor bizony keményen meg kell állni hitben, amikor azt kell tenned, és szólnod, amit Isten mond, hogy tedd, és szóld, még akkor is, amikor ezt nem érzed vagy látod a körülötted történt eseményekből. Lesznek idők, amikor minden kilátástalannak tűnik. Ez az az idő, amikor a megpróbáltatásokat el kell viselned, mint egy jó katona.
Sokan hallják a hit tanítását a gyógyulással és a bővölködéssel kapcsolatban, és azt gondolják magukban: „Hohó! Én bizony ezt megpróbálom!” És amikor a nehéz idők jönnek, feladják.
Szeretnélek figyelmeztetni: a hitből élés az nem valami, amit megpróbálhatsz. Ez egy életforma. Akkor is teszed, amikor nehéz. Akkor is teszed, amikor könnyű. Mindenkor úgy élsz, nem azért, mert előnyöd származik belőle, hanem azért, mert tudod, hogy Istennek ez tetszik. (Zsidó levél 11,6)
A dolgok mehetnek néha egy kicsit nehezebben, de biztosítalak róla, hogy mindig a csúcsra kerülsz, ha kitartasz a nehézségek közepette, mint egy jó vitéz. Ha nem fáradsz bele, és nem adod meg magad, akkor mindig győzelmet aratsz. Egyedül azok a keresztények veszítenek, akik idő előtt feladják.
(Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland: Faith to faith c. könyvéből
K. Copeland Ministry által engedélyezett fordítás)
Olvasásra javasolt igeszakasz: 4Mózes 14,1-24.
4Móz 14:1 És felemelé szavát az egész gyülekezet, és síra a nép azon az éjszakán.
4Móz 14:2 És mindnyájan zúgolódának Mózes ellen és Áron ellen Izráel fiai, és monda nékik az egész gyülekezet: Vajha megholtunk volna Égyiptom földén! vagy ebben a pusztában vajha meghalnánk!
4Móz 14:3 Miért is visz be minket az Úr arra a földre? hogy fegyver miatt hulljunk el? feleségeink és a kicsinyeink prédára legyenek? Nem jobb volna-é nékünk visszatérnünk Égyiptomba?
4Móz 14:4 És mondának egymásnak: Szerezzünk előttünk járót, és térjünk vissza Égyiptomba.
4Móz 14:5 Akkor arccal leborulának Mózes és Áron Izráel fiai gyülekezetének egész községe előtt.
4Móz 14:6 Józsué pedig, a Nún fia, és Káleb, a Jefunné fia, akik a földnek kémlelői közül valók valának, meghasogaták ruháikat.
4Móz 14:7 És szólának Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: A föld, amelyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, igen-igen jó föld.
4Móz 14:8 Ha az Úrnak kedve telik bennünk, akkor bevisz minket arra a földre, és nékünk adja azt, mely tejjel és mézzel folyó föld.
4Móz 14:9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk [csak olyanok, mint a] kenyér; eltávozott tőlök az ő oltalmok, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlök!
4Móz 14:10 Mikor pedig az egész gyülekezet azon tanakodék, hogy megkövezze őket: megjelenék az Úrnak dicsősége a gyülekezet sátorában Izráel minden fiának.
4Móz 14:11 És monda az Úr Mózesnek: Meddig gyaláz engemet ez a nép? Meddig nem hisznek nékem, mind ama csudatételeim mellett sem, amelyeket cselekedtem közöttök?
4Móz 14:12 Megverem őket döghalállal, és elvesztem őket; téged pedig nagy néppé teszlek, és ő nálánál erősebbé.
4Móz 14:13 És monda Mózes az Úrnak: Ha meghallják az égyiptombeliek (mert közülök hoztad fel e népet a te hatalmad által):
4Móz 14:14 Elmondják majd e föld lakosainak, akik hallották, hogy te Uram e nép között vagy, hogy szemtől szembe megjelentetted magadat te Uram, és hogy a te felhőd megállott ő rajtok, és felhőoszlopban jársz te ő előttök nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.
