Higyj a szeretetben

1 János levél 4,16: És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét.

Egy nap, ahogy a parkban sétálgattam imádkozva, ezt kérdeztem az Úrtól: Uram, mi az akaratod, mit mondjak a te népednek? Pillanatnyi késlekedés nélkül a következő szavakat hallottam, szinte visszhangoztak a szellememben és az elmémben:

„Mondd meg nekik, hogy nagyon szeretem őket!”

Ezek a szavak annyira tele voltak szeretettel és odaadással, hogy nehéz ezt kifejezni. Ezután napokig csak az 1 Ján 4,16-ra tudtam gondolni: „És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét.„

Mindannyian olvastunk már Isten szeretetéről, és hallottunk is róla. De úgy gondolom, nem sokan hiszünk benne igazán. Mert ha hinnénk, ez teljesen megváltoztatna mindent bennünk, és körülöttünk.

Ez az a szeretet, ami Jézust arra indította, hogy letegye az életét értünk, és saját maga tapasztalja meg mindazokat a betegségeket, fájdalmakat, gyengeségeket, amelyeken mi megyünk keresztül. Ez az a szeretet, ami azt mondja nekünk még akkor is, mikor annyira értéktelennek érezzük magunkat: „gyere hozzám, és minden szükséged legyen betöltve! Ne légy félénk – itt vagyok. Gyere bátran a kegyelem trónszékéhez, hogy irgalmat találj, kegyelmet nyerj a szükség idején.”

Gondolkozz el ezen. Isten szeret téged. Annyira szeret, hogy mindenét odaadta, amilye csak van! Odaadta neked minden betegségedre a gyógyulást, a teljes egészséget, a teljes, mindenre elégséges bölcsességet, a tökéletes, mindenre elégséges gazdagságot, és minden erőt, amire valaha is szükséged lehet.

„De mi van az én szörnyű múltammal?” Erre az Ő irgalma a válasz, mely gondoskodik a te múltadról, elfedez minden bűnt, hibát, amit valaha is elkövettél, és minden kudarcot, amit elszenvedtél. Amire most szükséged van, hogy hidd el, és fogadd el az Ő szeretetét.

Micsoda szégyen, hogy annyi ember szenved a betegségektől, gyengeségektől és mindenfajta más átoktól, csak azért, mert nem képes hinni abban, hogy Isten szereti őket! Ne engedd, hogy veled is ez történjen. Tanulj meg hinni ebben a szeretetben.

Higgy abban a szeretetben, amivel Isten szeret téged. Ezt Isten már kinyilvánította Jézus vérében.

Hidd el ezt a szeretetet. Ezt Isten már tudomásodra hozta Jézus nevében.

Hidd el ezt a szeretetet. Ezt már Isten világossá tette az Igéjében.

Elmélkedj ezen az Igén újra és újra. Mondd magadnak folyton, egész nap: „ hiszem, hogy Jézus szeret engem.” És amikor végre leérkezik a szívedbe ez az igazság, nem leszel már többé ugyanaz.

Olvasásra javasolt Igeszakasz:
Zsolt 139,1-18
Zsolt 139:1 Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.; Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
Zsolt 139:2 Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
Zsolt 139:3 Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
Zsolt 139:4 Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
Zsolt 139:5 Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
Zsolt 139:6 Csodálatos előttem [e] tudás, magasságos, nem érthetem azt.
Zsolt 139:7 Hová menjek a te lelked elől és a te orcád elől hova fussak?
Zsolt 139:8 Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy.
Zsolt 139:9 Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
Zsolt 139:10 Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
Zsolt 139:11 Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
Zsolt 139:12 A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
Zsolt 139:13 Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
Zsolt 139:14 Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
Zsolt 139:15 Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, [mintegy] a föld mélyében.
Zsolt 139:16 Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, amelyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
Zsolt 139:17 És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
Zsolt 139:18 Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.

Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland Ministry által engedélyezett ford.

Tagged on:

Vélemény, hozzászólás?


UA-6786688