Itt az idő, hogy hívőként belépjünk abba az állapotba, mikor eggyé válunk, amiért Jézus imádkozott a János 17,21-ben. Itt az idő, hogy kitartsunk egymás mellett akkor is, amikor jól mennek a dolgok, de akkor is, mikor rosszul. Itt az idő, hogy felismerjük: szükségünk van egymásra!
Ki gondolná, hogy nekünk, Isten gyermekeinek (akik hisszük, hogy Jézus a Krisztus, és újjászülettünk víztől és Szent Szellemtől), nemcsak mennyei Édesapánk van, hanem édesanyánk is, „aki” a magasságos Jeruzsálem, vagyis a (látható és láthatatlan szférában tartózkodó) Egyház, a Jézus Krisztus által (a világból) kihívottak közössége:
