Ne add fel az álmaidat

Ha még nem történt meg az életedben a régen várt szabadulás, és úgy érzed, hogy az Úr elfeledkezett rólad, elhagyott téged, máshol jár az esze, nem figyel rád – ne félj, csak higgy, és bízz az Úrban, mert hűséges, és minden bajodból meg akar szabadítani.

József története nagyon bíztató: életében többször lenullázódott, többször került olyan helyzetbe, amikor, ha mi lettünk volna a helyében, úgy éreztük volna, hogy nincs tovább, hogy hiába bíztunk az Úrban, hiába küzdöttünk, hiába kaptunk látást, kijelentést, itt vagyok a rabszolgasorban, a veremben – hol van az Úr? Hol van az Úr, Illés Istene? De az Úr veled van.

Vegyünk bátorságot József példájából és bátorodjunk fel, hogy az Úr hűséges és érdemes kitartanunk az álmunk mellett, amit az Úr a szívünkbe helyezett.

1Móz37, 3 Izráel pedig minden fiánál inkább szereti vala Józsefet, mivelhogy vén korában nemzette vala őt; és czifra ruhát csináltat vala néki.
1Móz 37:4 Mikor pedig láták az ő bátyjai, hogy atyjuk minden testvére közt őt szereti legjobban, meggyűlölik vala, és jó szót sem bírnak vala hozzá szólani.
1Móz 37:5 És álmot álmodék József és elbeszélé az ő bátyjainak; és azok annál inkább gyűlölik vala őt.
1Móz 37:6 Mert monda nékik: Hallgassátok meg, kérlek, ezt az álmot, melyet álmodtam.
1Móz 37:7 Ímé kévéket kötünk vala a mezőben, és ímé az én kévém felkele és felálla; a ti kévéitek pedig körűlállanak, és az én kévém előtt meghajolnak vala.
1Móz 37:8 És mondának néki az ő bátyjai: Avagy király akarsz-é lenni felettünk? Vagy uralkodni akarsz-é rajtunk? S annál is inkább gyűlölik vala őt álmáért és beszédéért.
1Móz 37:9 Más álmot is álmodék, és elbeszélé azt az ő bátyjainak, mondván: ímé megint álmot álmodtam; ímé a nap és a hold, és tizenegy csillag meghajol vala én előttem.
1Móz 37:10 S elbeszélé atyjának és bátyjainak, és az ő atyja megdorgálá őt, mondván néki: Micsoda álom az a melyet álmodtál? Avagy elmegyünk-é, én és a te anyád és atyádfiai, hogy meghajtsuk magunkat te előtted a földig?
1Móz 37:11 Irígykednek vala azért reá az ő bátyjai; az ő atyja pedig elméjében tartja vala e dolgot.

Józsefnek már a születése sem volt egyszerű, hitben sokat vártak rá a szülei. (József jelentése = gyarapítson Isten, akit az Úr megsokasít, az Úr tegyen hozzá.) A sorsa sem volt egyszerű sors. József az apja kedvence volt, aki cifra ruhát készített neki.

Mi is Józsefek vagyunk, mert nekünk is cifra ruhát készített az Atyánk, akinek kedvencei lettünk, amikor befogadtuk Jézus Krisztust, és Isten gyermekei lettünk, amikor újjászülettünk nem test és vér indulatából, hanem az Élő Isten Igéjéből, Szent Szellem által. A legbecsesebb ruha pedig, amit viselhetünk, a megigazulás ruhája – ez a cifra ruha. Isten megajándékozott minket Jézus Krisztus igazságával – ez ami cifra ruhánk. Ezzel dicsekedhetünk.

József is dicsekedett, különösen, mikor álmot is látott, elmondta a testvéreinek, és ezzel beindult az irigység, amely gyilkos, pusztító erőt szabadított fel. Meg akarták ölni, s egy hajszálon múlt az élete, majd végül a testvérek kútba dobták. A nagy álmai után ott feküdt a kútban, ahol nem volt víz, sem élelem, és ki volt szolgáltatva. A testvérek eladták öccsüket 20 ezüst pénzért.

Tizenhét évesen József, az atyának a kedvence, a cifra ruha tulajdonosa rabszolga lett, nincstelen, egy semmi és senki, teljesen lenullázódott. Így került el az akkori világ központjába, Egyiptomba. S egészen 30 éves koráig – tehát kb. 13 éven át – az életében nem történt olyan dolog, amitől úgy érezhette, hogy azok az álmok, látások, amiket Istentől kapott, megvalósulnának. De ha elképzeljük Józsefet a fáraó előtt, amikor őt a világ megmentőjének nevezte el a fáraó, amiért olyan jó tanácsot adott, ha ott József elmondja azoknak, akik előtte nem ismerték, hogy 13 évvel ezelőtt a halál torkából szabadult meg, nem hitték volna el.

Mi történt vele Egyiptomban? Miután kihúzták a kútból, Putifár házába került, és ott József nem keseredett meg, nem lett rabszolgaként sem olyan, aki az ég felé rázta volna a kezét, elkezdett szorgalmasan dolgozni , hűségesen végezte a munkáját, és Putifár észrevette, hogy József nem olyan ember mint a többi: ahol ő van, ott kevesebb gond van. Józsefre itt, a rabszolgasorban, alázatos emberként, rájött egy „probléma megoldó” kenet. Ahová Putifár őt küldi, ott a problémák megkevesbednek. Ilyenek legyünk mi is, ahol vagyunk, ott kevesebb gond legyen, a környezetünkben, a vállalkozásunkban, munkahelyünkön, családunkban. Probléma megoldó emberek legyünk. Ne olyanok, akik másoktól várják a megoldást.

József nem királyként, kormányzóként kapta meg ezt a kenetet, ezt a különleges ajándékot, hanem ott, alázatos szolgaként, amikor hűséges volt a kicsin. Iitt is működött az Ige: sokra bízatott. Putifár előtt kedvessé lett, és ő mindenét a kezére bízta. (39,4 Kedvessé lőn azért József az ő ura előtt, és szolgál vala néki; és háza felvigyázójává tevé, és mindenét, a mije vala, kezére bízá.) József a kicsin hű volt, és sokra bízatott. De mi történt ezután? Itt már József kezdett felemelkedni.

Keresztény emberként azt mondanánk: kezdünk kijönni a gödörből, vége a nehéz időszaknak, kezdünk felemelkedni, az Úr megszabadít minden bajunkból. De érdekes, József életében jött egy újabb kút: a parázna asszony, aki a Példabeszéd szerint olyan mint egy szoros kút. (Pldb 23,27) És József elé az ördög odahelyezett egy kísértést, Putifárné személyében. Tehát József, aki már kezdett felemelkedni, egyszer csak szembe találkozott ezzel a jelenséggel, akit Putifárnénak hívtak, és akin keresztül az ördög megpróbálta meghiúsítani azt a jó jövőt, amit Isten eltervezett az életében.

Ám József ennek a kísértésnek ellene állt – elszaladt, a ruháját Putifárné kezében hagyva, és annak az ura előtt nehéz helyzetbe került. Börtönbe vetették, újra lenullázódott. Ő aki megjárta a kút mélységét, a halál torkát, megtapasztalta az Úr szabadítását, és kezdett felemelkedni, azt gondolta, talán most végre megvalósulhatnak az álmok, amik ott voltak a szívében. De megint padlóra került.

József mégsem lett keserű. És ez nagyon fontos üzenet a mi számunkra is. Akármilyen nehéz helyzetbe is kerülünk, ne keseredjünk meg. A Példabeszédek szól arról, az a bolond ember, aki perlekedik az Úrral, és Őt hibáztatja a bajokért. Pedig a legrosszabb, ha megkeseredik, ha az Úrra haragszik meg a hívő ember a nehézségek között, hogy hogyan engedhette meg, hogy engedhetett bele ebbe a helyzetbe?

Még inkább akkor, ha nem tettél rosszat, hűséges maradtál és nem vagy bűnben, mint József is, akinek egy hibája volt, a dicsekedés. De nem keseredett meg, a börtönben is megmaradt az Úr iránti hűsége, továbbra is alázatos szívvel fordult Isten felé, és a kenet megint elkezdett működni. A börtönigazgató ugyanazt vette észre, mint Putifár, hogy ahol ez az ember van, ott a gondok megszűnnek, a problémák megoldódnak. Egy idő után rábízta a börtön igazgatását.

Oda bekerült két ember is, a főpohárnok, és a fősütőmester, akik szintén kaptak álmokat a jövőjükről. Ez a könyv az álmok története. József pedig kapott kenetet, hogy ezeket az álmokat megfejtse. És ezek igaznak is bizonyultak. Tudjuk, hogy a fősütőmestert kivégezték, a főpohárnok pedig kiszabadult. Őt József megkérte, hogy szóljon az érdekében a fáraónak, de az megfeledkezett erről. Amikor azonban a fáraó is kapott álmot, a volt rabnak eszébe jutott, hogy találkozott a börtönben egy fiatalemberrel, aki megfejtette az álmát.

A fáraó különleges álmot kapott – József pedig 30 évesen odakerült a fáraó elé, és Isten megadta neki nem csak a megfejtést, de magát az álmot is. A fáraó előtt pedig megvallotta, hogy nem ő fejtette meg, hanem Istentől volt az álom, és a megfejtése is. Isten akarta megüzenni, hogy mekkora veszedelem készül, és Józsefen keresztül jött a megoldás is. A fáraó megfogadta a tanácsot, és a megvalósítással bölcsen őt bízta meg: megtette Egyiptom második vezetőjévé. Hiszen József szívébe adta Isten a látást – ki tudná jobban véghez vinni annak megvalósítását? És József elkezdte az uralkodását.

Megvalósultak az álmai? Még nem. Mert nem ezt álmodta. Itt került a startvonalra! 13 év telt el az életében, és ez csak arra volt jó, hogy a startvonalra kerüljön. József, aki megkapta a látást, ott volt a szívében egy szép sors, és teljesen lenullázódott egyszer a testvérein keresztül, majd még egyszer Putifárnén keresztül. 13 év múlva pedig ott állta startvonalon, és most talán-talán az álmok elkezdenek megvalósulni. S még ezután eltelt 7 év a bőség ideje, majd a szűk esztendők kezdődtek – ekkor álltak előtte a testvérei, és leborultak előtte. Sok-sok év telt el. József életében összesen 27 évet mesél el ez a történet a kezdettől egészen addig, hogy az apja a családdal megjelent Egyiptomban. Ez arra biztat, hogy ne add fel az álmaidat!

Tanulság, hogy az Úr másképp számolja az időt, mint mi. Pál azt mondja: ez a könnyű szenvedés igen nagy dicsőséget szerez.(2kor4,17) Persze ez a pillanat nekünk nem tűnik könnyűnek. Nehezen bírjuk ezeket a pillanatokat. De az Úrnak ezer esztendő annyi, mint egy nap és egy nap mint ezer esztendő. Az a kísértés, ami neked pár nap, vagy hónap, vagy akár év, ami számodra igen nehéz, és nem érted, miért engedett bele az Úr abba a helyzetbe – az Úr óráján csak néhány pillanat! De ha vannak álmok, látások a szívedben, kaptál lenyomatot a szívedben arról, hogy az Úrnak mi a célja az életeddel, mire hívott el, mik azok a jócselekedetek, amik kedvesek előtte – ezeket ne add fel.

1Kkor2,9: amiket szem nem látott, fül nem hallott s embernek szíve meg sem gondolt, olyan csodákat készített Isten az Őt szeretőknek. Lehet hogy már kaptál morzsákat abból, amiket az Úr készített neked. Ez a történet arról is szól, ne hagyd hogy a vakolat betemesse, ami a szívedben van. Lehet, hogy az életedben sok veszteség volt, fájdalmak, csapások, próbák, úgy érzed, hogy elbánt veled a sors, többet szenvedtél, mint ahogy tervezted, vagy amit el tudtál volna viselni. De ne hagyd, hogy a lepergő vakolat betemesse az Úrtól kapott látást a jövődről, hogy Ő mire akar használni, ki vagy az Úrban, hová mégy, mi a terve, célja az életeddel, hogy mit akar veled cselekedni. Ne keseredjen meg a szíved!

Vesd ki a keserűséget. Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet. Józsefnek is – akármilyen nehézségbe is került, meg tudta őrizni a szívében a hitet, reménységet, látást – a szívéből tudott a jövője kijönni. Az, hogy megtörtént vele amit megálmodott, a szívéből történt. Ha nem lett volna a szívében, ha nem őrizte volna meg, nem tudott volna megtörténni. Őrizzétek meg a látásotokat, szíveteket: abból kap a szellemi életetek, lelketek életet, a fizikai erőtök innen tud megújulni, a kapcsolatokat, a családot ez az élet tudja megújítani, a mi a szívedből, a szellemeden keresztül árad ki. Még az anyagi boldogulás is a szívedből jön ki.

Az Úr két neve: Jahve Jire = az Úr a gondviselő, Jahve Roi = az Úr a pásztor, s az eredeti jelentésben mindkettőben szerepel a látás. A látást, a világosságot a szívedbe adja az Úr. A zsoltárban: aki féli az Urat, annak jó belátása van, aki féli az Urat, az kap látást – átlátja a dolgokat (118,27). József így tudta átlátni az egyiptomi helyzetet, a többieknek ötletük sem volt, hogyan lehetne megoldani a problémát. Az Úr ad látást az Igén keresztül. Sőt – lát is minket, és el is lát.

1kor2,10 : Szent Szellem Isten mélységeit is vizsgálja. Jézus pedig betöltött minket Szent Szellemmel, és hatalmas ajándék, hogy a nem látott a dolgokat, amik Isten szívében vannak – miért születtél meg a világra, mi célból vagy itt (nem véletlen műve hogy a világon vagy!) – kijelenti nekünk. Minden emberre megvan a terve. Ezt a célt, látást, amiket akarja hogy megtegyünk, gyümölcsöket, ezeket mind a Szent Szellem kijelenti nekünk.

Amikor nyelveken imádkozol, betöltekezel Szent Szellemmel, akkor Ő kezdi lehozni ezeket a képeket. Lehet hogy ezeket az elméddel nem fogod fel, de ahogy az interneten keresztül egy távoli adatbázisból információkat töltesz le, ugyanúgy a Szent Szellem által lejönnek azok a látások, információk, célok, tervek amiket Isten számunkra tervezett.

Látás nélkül elvész a nép. Szükséges, hogy legyen látásod magadról, a jövődről, életedről, az életcélodról. Arról, hogy mit akar Isten cselekedni a földön, mi a terve a nemzetekkel, Magyarországgal, Izraellel. Látás nélkül céltalanul élünk. Fontos hogy sokat imádkozz nyelveken, fontos hogy a mennyei látás lejöjjön a szívünkbe, szellemünkbe. Boruljunk le az Úr előtt ilyenkor, elcsendesedni is jó, hogy amit betöltött a szellemedbe, szívedbe, jöjjön föl az elmédbe, lelkedbe, és lehet hogy meg fogsz lepődni, hogy az Úr mit mutat neked – és lehet hogy elhessegeted, és azt mondod, ez túl nehéz. Ha te álmodtad volna amit József, hogy ilyen nagy ember vagy, és leborulnak előtted, lehet hogy az elméd azt mondta volna: elszálltál.

Meg van írva, hogy az emberek az utolsó időkben álmokat fognak álmodni, és látásokat látni. Álmodjatok! Poroljátok le a régi álmokat. A jó álom az, amire szívedből vágysz, hogy beteljesedjen – amit Isten akar adni, hogy megvalósuljon. Ne féljetek a próbáktól, még akkor sem, ha netán padlóra kerültetek, ha nehézség jön, ne rettenj meg ettől. József nem lett volna az, aki, ha nem kerül ebbe a próbába, ha nem alázta volna meg magát, ha nem állta volna meg a helyét, ha nem lett volna olyan szelíd és alázatos – nem lett volna rajta olyan kenet.

A történet végén pedig azt látjuk, hogy minden bajából megszabadult, és ő lett a világ megmentője. És legyünk – jó értelemben – mi is a világ megmentői. Legyünk olyan imádkozó emberek, mint Ábrahám, aki meg tudta volna menteni azt a várost, ahol az unokaöcce élt, ha lett volna ott tíz igaz ember. Ebben a városban pedig van! Most olyan helyzetben van a világ és az ország, hogy imádkoznunk kell. Többet, még többet, mint eddig. Kiáltsunk kegyelemért!

Vélemény, hozzászólás?


UA-6786688