„Én vagyok a feltámadás és az élet…”
Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él; És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? (Ján 11,25-26)
Húsvétkor minden újjászületett keresztény ezt ünnepli. Vagyis azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus, aki maga a Feltámadás és az Élet, VALÓBAN feltámadott! És ígérete szerint azok, aki hisznek Őbenne, szintén élnek örökkön örökké.
Előtte persze – hacsak az Úr előbb vissza nem jön, és el nem ragadtatunk a felhőkön át elébe -, a földbe vetett maghoz hasonlóan, el(meg) kell halni. Számunkra azonban, akik már újjászülettünk víz és Szent Szellem által, a halál fogalma nem létezik. Hiszen „csupán” annyi történik, hogy Jézushoz hasonlóan átmegyünk e világból az Atyához. (Ján 13,1) Átköltözünk, ahogy az Ige mondja. Ehhez előbb letesszük a földi sátorházunkat, vagyis a testünket, amely ha „elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.” (2Kor 5:1) S mivel bízunk Istenben és az Ő ígéreteiben, ezért „szeretnénk inkább kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk. (2Kor 5:8-9)
Nemcsak hogy nem félünk a haláltól, mert számunkra már legyőzetett, hanem eredményesen küzdhetünk ellene – nem kell, hogy idő előtt elmenjünk, és másokat is megmenthetünk ettől. Sőt, kérjük, és meg is köszönjük, a 91.Zsoltár verseivel: Isten hosszú élettel elégít meg, és megmutatja az Ő szabadítását!
Ha Krisztusban vagy, már nem test szerint élsz, hanem szellem szerint. Nem az érzékek, érzelmek, saját akaratod, gondolataid vezetnek, hanem ISTEN IGÉJE. Éppen ezért már ezt a földi élet pályát is győztesen futhatod. Ha éppen beteg vagy – tudod, hogy meggyógyultál Krisztus sebeiben, mert ez MEG VAN ÍRVA. Ha valami készül megkötözni, vagy már csapdába is estél – tudod, hogy VAN SZABADÍTÓ, aki a madarász tőréből megszabadít. És akit a Fiú megszabadít, az valósággal szabad! Ha pénzügyi nehézségekkel küzdesz, tudod, hogy Jézus szegénnyé lett, hogy te az Ő szegénysége által meggazdagodj. És egyáltalán – minden szellemi áldással meg vagy áldva a mennyből. És ezek alapján élsz, gondolkozol és cselekszel – mert MEG VAN ÍRVA!
S ha végül elérkezett az Istentől kapott hosszú élete végéhez, a hívő embernek nem kell megbetegednie ahhoz, hogy elköltözzön! Nincs rászorulva kórházra, szenvedésre, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekre. Bevégezve a szolgálatot, a feladatot, amit Isten az emberre bízott, megtörténhet ez olyan spontán módon, ahogy sok Isten embere is tette: egyszerűen elalszik.
Összefoglalva tehát: Jézus Krisztus legyőzte, megsemmisítette a halált – a szellemi, a VÉGLEGES halált, amely miatt nyugtalan és retteg minden ember egész életében. De akik újjászülettek Krisztusban, már nem halnak meg! Ehhez már semmit sem lehet hozzátenni, ez elvégzett dolog. S mi van a fizikai halállal? Ez már nem ad okot a félelemre, mert tudjuk hová megyünk.
Miért is félnénk? Hiszen a fizikai halál, a test letevése "csupán" annyit jelent, mint amikor sátort bontasz. S tudod, hogy valahol máshol újra felvered. Számunkra tehát, akik már feltámadtunk a Krisztussal (szellemünkben), a halál nem kárhozat, nem megsemmisülés, nem a nihil, és nem is felolvadás valamiféle „közösben”. Hanem elköltözés a mennyei hajlékba. Tovább élni odaát a feltámadott Krisztussal, a mi Urunkkal – örökké. Érdemes hát megharcolni a hit szép harcát, és végig futni a pályát – egészen a célig.
(Arról a hitről is olvashatsz, amely bevisz a célba, Megalkuvás nélküli hitcímmel.)
Ha még a halál fogságában vagy, mert még nem találkoztál az Élet Fejedelmével – aki egyedül képes neked örökéletet adni, ha befogadod Őt a szívedbe – itt van rá lehetőséged azáltal, hogy elmondasz egy imát, amit a lap közepet áján találsz.
Igék:
Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél. (Máté 27:64)
Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr. (Máté 28:6)
És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek. (Máté 28:7)
Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt, (Luk 24:6)
Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal, és megjelent Simonnak! (Luk 24:34)
Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ő vele, minekutána feltámadott halottaiból. (Apcs 10:41)
Tudván, hogy Krisztus, aki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, (Róm 6:9)
Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak. (1Kor 15:20)
Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. (1Thess 4:14)
Reménységem lévén az Istenben, hogy amit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak. (Apcs 24:15)
Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. (1Kor 15:21)
Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; (1Kor 15:42)
Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, (1Pét 1:3)
