Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. Nem e világból valók, amint hogy én sem e világból vagyok. (János 17: 15 – 16)
Kiemelkedőnek lenni. Legtöbbünk nem éppen erre vágyik, igaz? Pedig vágynunk kellene rá.
Isten arra hívott el minket, hogy különlegesek legyünk – hogy az Ő erejének és szeretetének élő tanúbizonyságaiként kitűnjünk a világból. (1Péter 2: 9) Nem azt akarja, hogy részesedjünk a világ betegségeiből, szegénységéből és kudarcaiból. Soha nem akarta ezt a népének.
Mielőtt megismerted volna az Urat, Ő már ismert téged. Minden pillanatodban veled van. Ennyire biztonságban vagy! Előtted megy, és mögötted is rendezi a dolgokat. Ez Isten jelenléte körülötted. Isten már akkor tudott rólad, mikor fogantattál. (Mi van az abortusszal, gondoljatok bele!) Mikor anyád méhében voltál, Isten illesztett össze és formált téged. Életed minden napja rögzítve van a könyvben, egészen attól kezdve, hogy fogantattál. Istennek van egy terve a számodra, egy mesteri terve. S ezt már látja, mielőtt egyáltalán megfogantál volna. Az én imám: Uram, mutass rá, ami sértés rád nézve, és mutasd meg az utat, amely a te akaratod. Már jó néhány éve járok Istennel, és tudom, hogy az Ő terve fantasztikus, magasan fölötte van annak, amit csak elképzelni tudnék.
Olyan sok hívő bizonytalan afelől, hogy vajon képesek-e meghallani Istent, felismerni az Ő hangját? Mindig aggódva gondolnak arra, vajon megértik-e azt, amit Isten szelleme beszél hozzájuk?
Ők azok a hívők, akik még nem ismerték fel azt a tényt, hogy számukra adatott kiváltságként képesek a Szent Szellem hangját meghallani. (Római levél 8,14) A teendőnk csupán annyi, hogy gyakoroljuk ezt a képességünket.
