E könyvecske azzal a céllal íródott – miként A Teremtő ereje veled van és A Teremtő ereje meggyógyít címmel korábban megjelentek is -, hogy az Isten Igéjében rejlő elvek föltáruljanak előtted, s így együttműködhess azokkal, alkalmazhasd őket minden nap.
Isten Igéje nem valami mesekönyv, nem is történelemkönyv vagy vallásos irat. Isten Igéje teremtő erő. Az Ige ma is hordozza ezt az erőt, ám ahhoz, hogy akcióba lépjen az érdekedben, fel kell szabadítanod: mondd ki hittel! Sajnálatos módon a legtöbb ember a félelem és kudarc szavait szólja, amikor gyakran emlegeti a gazdasági pangást, a munkalehetőségek hiányát és a pénzhiányt. Így az emberek arról beszélnek, amijük van, és azt birtokolják, amit kimondanak.
A Te Igéd megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűt. (Zsoltárok 119,130.)
Tinédzserkoromra ágyhoz kötött beteg lettem. Az orvostudomány akkori állása szerint halálra ítélt. Egész addigi életemben hallottam prédikációkat az újjászületésről, ismertem Isten akaratát az üdvösséggel kapcsolatban.
Így, amikor betegágyamon az Úrhoz jöttem, semmi kétség nem volt bennem afelől, hogy Ő meghallgat engem. E tekintetben megvolt a megfelelő megértésem. Ezért nem kételkedtem, nem is hitetlenkedtem az üdvösségemmel kapcsolatban. Elfogadtam az üdvösséget és tudtam, hogy üdvösséget nyertem.
Az igazság diadala Véget ért a sötét korszak Asztalt bont a társaság, először a hazugság Majd a halál, ki üvöltve bár, de félre áll. Hiába már minden erő, minden varázslás…
„Most meg mi bajod? Úgy csinálsz, mintha nem is emlékeznél, pedig te voltál a bandavezér!” – mondta végül.
„Pajtás, az a srác, akivel te ott voltál aznap este, meghalt!” – válaszoltam én.
„De te nem haltál meg! Tudom, hogy majdnem meghaltál, de nem vagy halott! Itt ülsz!”
„Na igen – mondtam -, de most csak azt a házat látod, amiben élek: a testemet. Az a belső ember, aki megengedte a testnek, hogy feltörje a zárat, már nem él. Ez a belső ember most már egy új teremtés lett a Krisztus Jézusban.”
Az Isten kegyelme általi megváltás alkalmazásában tudományos. Jézus sokféle módszert használt a betegek gyógyításánál. Mindegyik tudományos volt. A tudomány annak felfedezése, hogy Isten miként tesz dolgokat. Jézus az emberekre tette a kezét engedelmeskedve a kapcsolat és átadás törvényének. Kezeinek érintése, kapcsolata felhatalmazta Isten Szellemét benne, hogy átfolyjon a beteg személybe. A beteg asszony, aki a ruháit megérintette, azt találta, hogy a Szellem kiáradt Jézus személyéből.
Az egyházi ünnep létrejötte előtt mit ünnepeltek Húsvétkor Európában? A magyarok is tartottak hasonló ünnepet a kereszténység előtt?”
Egészen pontos választ adni ezekre a kérdésekre nehéz lenne, de alighanem egy termékenységi ünnep maradványai, illetve egy tavaszünnep emlékei keverednek a mai húsvétunkban. Mindemellett Európában egy germán istennő kultuszának és pogány hiedelmeknek a keveredése jellemzi a zsidó-keresztény kultúrkör egyik legnagyobb ünnepét.
Az orvostudomány álláspontja szerint sokféle gyógyíthatatlan betegség létezik. Ilyenek a rák egyes formái, az ízületi gyulladás, a szívbetegség és az AIDS, hogy csak néhányat említsünk.
Ez a könyvecske természetfeletti segítséget nyújthat minden gyógyíthatatlan betegséggel küszködő embernek. Isten Igéje természetfeletti. A mennyei gyógyszeres kezelés egyik módja, hogy hitet gyakorolva kimondjuk Isten Igéjét. A többi már az embereken múlik: bizalommal szedik-e az isteni orvosságot, vagy sem.
Hogyan világosodott meg Müller György a megtértek keresztségéről?
Müller György az ő saját maga által írt, 1844-ben nyomtatásban megjelent életrajzában következőképpen nyilatkozik a keresztségről: „1830. április havában Sidmouthba mentem prédikálni. Miközben ott voltam, három nő, kik az Úrban testvéreim voltak, az én jelenlétemben a keresztségről beszélgetett. Közülük az egyik már felvette a megtértek keresztségét. Miután egy ideig erről beszélgettek, felszólítottak, hogy mondjam el erre vonatkozó felfogásomat. Így feleltem: „Nem hiszem, hogy még egyszer meg kellene keresztelkedtem.” A megkeresztelt nővér erre azt kérdezte tőlem: „Hát meg van már keresztelve?” „Igen, mint gyermek”- feleltem. Ő azonban azt kérdezte: „Olvasta Ön már ezen pontra való tekintettel a Szentírást és imádkozott ezért?” „Nem”-mel feleltem. „Akkor – mondta ő – arra kérem Önt, hogy addig egyáltalán ne nyilatkozzék a kérdésről, míg ezt meg nem tette.”
Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. (Filippi levél 4:6)
Voltál már valaha olyan nagy szükségben, hogy úgy érezted, egy próféta egész éjszaka imádkozhatna, hogy be legyen töltve?
Én igen!
Kevéssel az után, hogy keresztény lettem, imakéréssel fordultam a gyülekezethez az anyagi szükségeimet illetően. A prédikátortól olyan mértékű ihletett közbenjárást vártam el, hogy mindenki térdre essen. Elképzeltem, ahogy majd sírni fog a problémáim felett, ahogy Jézus sírt Lázár halálakor. De megdöbbenésemre épp csak rátette kezét a mellkasomra, lehajtotta a fejét és annyit mondott: „Uram, áldd meg őt. Töltsd be minden szükségét, Jézus Nevében.” Majd megfordult és elsétált!
